Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 11. szám - Adatok a szem balesete elhárításának kérdéséhez

466 Munkásügyi Szemle lendő, hogy 1908-ban 20 ezer, 1909-ben már 24 ezer üzemi balesetet jelentettek be s hogy 1909-ben a baleset esetére biztosított tagok átlagos létszáma majdnem elérte a 600 ezret. A fölosztó-kirovó üzletágban az 1907/8. év folyamán közel 15 ezer, 1909-ben több mint 16 ezer volt a baleset esetére biztosított üzemek száma. Egy üzemre 1907/8-ban 75, 1909-ben pedig már 253 korona baleseti járulék esett. A jelentés terjedelmesen tárgyalja a baleseteknek különböző módon való megoszlását, s ugyanúgy mint az első kötetben, a táblás kimutatásoknak számszerű adatait megfelelő magyarázó szöveggel világítja meg. A jelentésre még visszatérünk. A Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár folyó évi június hó 1-én megtartott közgyűlése alkalmával közrebocsátotta 1912. évi jelentését, amely hű képéi mutatja a pénztár közhasznú tevékenységének. A jelentésből kitűnik, hogy a pénztár a kedvezőtlen viszonyok dacára is kötelezettségeinek mindenben eleget tett és a beteg munkások segélyezése és gyógykezelése tekintetében oly munkásságot fejtett ki, amely méltán összehasonlítható a külföld bármely intézményével. A pénztárnál betegség esetére biztosított tagok átlagos létszáma az 1912. évben 250.554 volt, valamivel magasabb volt a taglétszám, mint az 1911-ik évben. A pénztári orvosok 749.527 beteget kezeltek, akik közül 138.020 volt keresetképtelen, táppénzes beteg. A beteglétszámból 469.609 volt tag, 279.918 családtag. Kórházi ápolást nyújtott a pénztár 13.432 tagnak és 6.179 családtagnak. Gyógytelepeken nyert kezelést 1.389 beteg. A betegek közül 581.896 Budapesten, 177.189 a pénztár körzetéhez tartozó egyéb városokban és községekben lakott. A megbetegedések közül 104.639 eset volt fertőző betegség s a budapesti munkásviszonyok szomorú képét mutatja a pénztár évi jelentésének a tüdővészre vonatkozó statisztikája, amely a gümőkór rohamos emelkedését mutatja. 1912. évben gümőkór eset volt a pénztári tagoknál 21.585 és a családtagok között 10.663. Amíg az 1907-ik évben a tagok 4*S°/°-a volt gümőkóros, 1908. évben 5*8, 1909-ben 6-2, 1910-ben 6/8, 1911-ben 7*5 és az 1912-ik évben már a tagok 8'7%-a szpnvedett ezen pusztító, fertőző betegségben. Ugyancsak ijesztő nagy száma volt avenerás betegeknek. 25.233 venerás beteget kezelt és támogatottá pénztár az 1912-ik évben. A pénztár 526 orvosa és 6 rendelőintézete nyújtotta a betegeknek a szükséges orvosi segélyt. A kórházba és gyógytelepekre utaltak a kórházakban és gyógyintézetekben nyertek ápolást. Az 1912-ik évi járulékjövedelem 9,222.417 K volt, az összjövedelem 9,657.095 K. Egy tagra eső járulékbevétel 37 K 06 fillér. Az átlag magasabb, mint az előző évek átlaga, ami összefüggésben van azzal, hogy az 1912-ik év második felében a kisiparosoknak adott 2%-os járulékfizetési kedvezmény megszűnt s 1912-ik év július hó 1-től kezdve az összes alkalmazottak után 3%-os járulék-kulcs alapján fizették a járulékot. A pénztár bevételi átlaga sokkal alacsonyabb mint a külföldi, főleg a német nagy pénztárak bevételi átlaga, mert pld. a müncheni helyi pénztárnál 1912-ik évben 1 tagra 54 K 36 fillér, a berlini helyi pénztárnál pedig 46 K 29 fillér esett. A pénztár 1912-ik évi összkiadása 9,912.216 K volt. A zárszámadás szerinti eredmény 255.120 K veszteség, tehát lényegesen kedvezőtlenebb, mint az 1911-ik évi eredmény. A kiadások és bevételek arányát és egyensúlyát a táppénzkiadásoknál mutatkozó többlet bontotta meg, mert az 1911-ik és 1912-ik táppénzkiadást szembeállítva, az 1912-ik évi többlet 569.794 K. Ez összefüggésben van az 1912-ik évi kedvezőtlen munkaviszonyokkal, mert a munkanélküliség, a vele járó hiányos táplálkozás és lelki depresszió folytán a tapasztalatok szerint á megbetegedéseket hatványozott mértékben váltja ki. A kiadások 83*01 °/<>-át fordította a pénztár a tagok segélyezésére és gyógykezelésére, 13*27°/ü-át a kezelésre és 3*72°/o-át egyéb szükségletek fedezésére. A 83°/p segélyezési kiadásból 48*37°/o-ot táppénzre és gyermekágyi segélyekre, 0*73°/°-át szülésznői díjakra, l*97°/o-ot temetkezési segélyekre, 5*28°/o-ot kórházi, 13*96°>-ot orvosi és rendelőintézeti költségekre, 8"97°/o-ot gyógyászati ellátásra (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz), 3*29%>-ot gyógyfürdőkre és vízgyógyászati költségekre, 0*44°/o-ot egyéb segélyekre fordított a pénztár. A pénztár igazgatósága jelentésében részletesen foglalkozik a kedvezőtlen pénzügyi viszonyokkal s kifejezésre juttatja, hogy a pénztár fizetőképességét a járulékhátralékok nagy mértéke bénítja. A pénztár hátralékkövetelése a tártaié-