Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A magyarországi szakszervezetek működése 1912-ben

88 Munkásügyi Szemle pénztár igazgatósága; 2. ha a járadéki igényjog négy hónapon túl terjed, de a sérült állapotában az igényjog megnyílása napjától számított három éven belül változás várható, az Országos Pénztár szakbizottsága. Ha pedig a sérült állapotában csak az igényjog megnyílta napjától számított három éven túl várható változás, úgyszintén, ha változás előreláthatólag nem várható, állandó járadék állapítandó meg és az állandó járadék megállapítására, valamint az elutasító határozatok hozatalára kizárólag az Országos Pénztár igazgatóságának van hatásköre. Ezzel a járadékok fogalmi köre és az, hogy mely szerv minő járadékot állapít és állapíthat meg, szabályoztatott. Az adminisztrációra felette fontos e kérdés ilyen szabályozása, mert az ideiglenes járadéknak, mint önálló járadékfajnak kiküszöbölésével elesik az a gyakorlat, amely szerint ugyanazon időtartamon belüli igényre vonatkozólag úgy a kerületi pénztár önkormányzati szerve, mint az Országos Pénztár önkormányzati szerve határozott, vagyis ezután csak egy önkormányzati szerv fog határozni és így az önkormányzat és az adminisztráció felesleges munka alól mentesül. De még inkább fontos ez a sérültek szempontjából azért, mert az újabb bírói gyakorlat az ideiglenes járadék ellen, — amelyet a sérült addig élvezett, amíg állandó munkaképességcsökkenése végleges foka ki nem alakult, — külön felebbezésnek helyet nem adott; ha tehát a sérült évekig gyógykezelés alatt állott, avagy a csökkenés végleges foka csak 1—2 év múlva alakult ki s így az állandó járadéki igény kérdésében az Országos Pénztár csak 1—2 év eltelte után határozhatott, az 1—2 éven belüli ideiglenes járadék megállapítása alkalmával netán elszenvedett jogsérelmére csak ezen idő eltelte után, az állandó kártalanítás kérdésében hozott határozat elleni felebbezéssel kereshetett a sérült orvoslást. Vagyis a reá legsúlyosabban nehezedő időkben bírói döntés alá nem terjeszthette igényét. Ezen visszás helyzet megszüntetése elsőrendű feladat volt ezek szerint úgy a sérültek anyagi igényeinek helyes kielégítése, mint azok lelki megnyugtatása érdekében is. De nemcsak a sérültek ügyeinek gyorsabb elintézése érdekében tartalmaz a módosított alapszabály megfelelő rendelkezéseket, hanem figyelemmel van a családfenntartó elvesztése által sújtott hátrahagyottak szomorú helyzetére is, amidőn kimondja, hogy ezek részére is végzéssel állapítja meg a kerületi pénztár az előleget és pedig ugyancsak a könnyen megállapítható átlagos napibér 300-szorosa alapulvételével. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy igényjogosult hozzátartozói minősége igazolása után, már az igazolás napján az igényjogosult hátrahagyott segélyezésben részesüljön. A járadék megállapítása, miután itt csak állandó járadékról lehet szó, az Országos Pénztár igazgatóságának hatáskörébe tartozik. Amint az előadottakból kitűnik, a gyors segély és lelki megnyugtatás a rendszerváltoztatás célja és e nemes cél becsületes megvalósítása — az alapszabálymódosítás jóváhagyása után — az adminisztráció egyik legfőbb kötelességeA Comité Permanent International des Assurances Sociales elnökét, Raymond Poincaré-t választották meg a francia köztársaság elnökének. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete f. hó 22-én tartott ülésén Szterényi József v. b. t. t. elnök erről a következőleg emlékezett meg: A francia nemzet államfőt választván, erre a legfőbb állami méltóságára a nemzetközi munkásbiztosítási egyesület központi bizottságának elnökét, Poincarét, volt köztársasági miniszterelnököt választotta. Az a nagy öröm, amely világszerte e választás nyomán mindenütt keletkezett, ahol a munkásérdekek iránti érzék ébren van, minket is, a magyar egyesület vezetőségét, áthatott és így ebből az alkalomból egyesületünk utólagos jóváhagyásának reményében a köztársaság új elnökét, a mi központi bizottságunknak is egyúttal elnökét táviratilag üdvözöltük, (Éljenzés.) kifejezést adva annak az óhajunknak és reményünknek, hogy az