Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A magyarországi szakszervezetek működése 1912-ben

Munkásügyi Szemle 89 a nagy siker, amelylyel ő nevével vezette ezt az ügyet Európaszerte diadalra, hogy azt az irányt fogja követni a munkásbiztosítás jövőben is és az ő nagy egyéniségének tekintélye még nagyobb erőt fog annak szolgálni a jövőben. Azt hiszem, tisztelt teljes ülés, mindannyiuk helyeslésével találkozik az a lépésünk (Helyeslés.), amelyet a rokonérző magyar társadalmi osztály, illetve egyesület érzelme kifejezésre juttat. A távirat szövege a következő: R. Poincaré, Président de la République fransaise Paris. Le Comité Hongrois des Assurances Sociales International a l'honneur de vous féliciter comme Président du Comité permanent international des Assurances sociales á l'occasion de votre élection á la plus haute dignité du peuple fransais. Votre élection á la Présidence de la République est aussi un grand succés pour l'Assurance Ouvriére. Déjá maintenant le progrés politique et social dóit beaucoup á votre iniative et á vos efforts. L'activité féconde et pleine de succés que vous avez déployée jusqu'á présent dans l'intérét des classes ouvriéres et de la paix sociale, vous ne saurez que l'accroítre dans votre nouvelle dignité et plus encore qu'autrefois vous aurez droit á la reconnaissance profonde de tous les peuples civilisés. Au nom du Comité Hongrois des Assurances Sociales Internationales: Szterényi, Conseiller Intimé actuel, président, Kiss, secrétaire. Sorsjáték — szanatóriumokra. A képviselőház f. hó 23-án tartott ülésén elfogadta az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak a tüdővész elleni védelmére létesítendő intézmények céljaira engedélyezendő nyereménykölcsönre vonatkozó törvényjavaslatot. A hosszú című törvényjavaslat 12 millió korona névértékű, egyenként 12 koronáról szóló nyereménykötvények kibocsátását tervezi, anélkül, hogy az államkincstárt bármily tekintetben igénybe venné. Egy megfelelő sorsjegyalap létesítése útján, amelynek kezelését az állam teljes felelősséggel magára vállalja, körülbelül hét millió koronát juttat a javaslat szociális és kulturális feladatok teljesítésére. Ebből 3lfr millió az országos pénztárnak jut a tüdővész ellen való védekezésre és szanatóriumok létesítésére. Két milliót közművelődési egyesületek támogatására fordít a kormány, egy és fél milliót pedig a Budapesti Polyklinikai Egyesületnek ad kórházépítés céljaira. A javaslat mellett a képviselőházban Hegedűs Kálmán szólalt fel, aki ezúttal is lelkes beszédet mondott az állami szociális feladatairól. Az Országos Pénztár közgyűlése. Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár 1913 január 11 13-án tartotta meg a negyedik évi rendes közgyűlését a régi képviselőházban. A közgyűlésen 264 munkaadó és 278 munkás küldött vett részt. A közgyűlést január 11-én délután nyitotta meg Garbai Sándor elnök, hangoztatván megnyitó beszédében, hogy a közgyűlésnek feladata: kritikailag vizsgálni a fogyatékosságokat és rámutatni azokra az irányvonalakra, amelyeken belül az intézmény fejlődése biztosítható. Hangoztatta, hogy a munkásság egészségügyét szolgáló nagy, hatalmas eszközöket csak akkor lehet létesíteni, ha a biztosítás egységes és szigorúan centralizált. Az elnöki megnyitó után dr. Andor Endre min. oszt.-tanácsos-bíró üdvözölte a közgyűlést, bejelentvén, hogy mint az Állami Hivatal által kiküldött vizsgáló bizottság elnöke jelent meg. Sajnálja, hogy az Országos Pénztárban folytatott vizsgálat eredményéről jelentését még nem fejezhette be s így arról az önkormányzatnak még nem számolhat be, de elmondja, hogy a vizsgálat megtartásával a Hivatal célja az volt, hogy ne papiroson, hanem közvetlen közelből ismerje meg az Országos Pénztár működését s a vizsgálat tapasztalatai alapján magának az önkormányzatnak legyen segítségére. Meggyőződése az, hogy az önkormányzat alaposan és lelkesen törekszik feladatait teljesíteni, azonban még teljesen konszolidálva nincs. Különösen oda kell törekedni, hogy a vagyoni helyzetet kitartó és erős munkával rendezze s különösen helyi szerveit erősítse. Ezután a közgyűlés tárgyalás alá vette a pénztár 1911. évi működéséről szóló jelentést. Bevezetésül Sarkadi Ignác igazgató ismertette a jelentést. (Mult számunkban közöltük 17. oldal.) A jelentés feletti vita a következő napra is áthúzódott. A felszólalók mindegyike hangoztatta a járulékszedés eddigi módjának tarthatatlanságát, radikálisabb kényszerítő eszközök alkalmazását kívánta a fizetést nem teljesítő munkaadókkal szemben. A vita bezárása után Glaser Gyula felügyelő bizottsági elnök terjesztette elő a zárószámadásokat, mire a közgyűlés a felmentvényt egyhangúlag megadta. Elnök ezután az igazgatósági és felügyelő bizottsági póttagok kiegészítésére vonatkozó választásokat rendelte el.