Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bíróságok szervezete és hatásköre

Munkásügyi Szemle 887 nálva volna. A többi összeütközésnek pedig a hatáskörök lehető egyesítése s ennek megvalósítása kapcsán a munkásbiztosítási választott bíróságok hatáskörének kiterjesztése útján lehetne elejét venni. Mielőtt ennek részleteire térnék át, legyen szabad néhány ecsetvonással vázolnom a német és osztrák munkásbiztosítási bíróságok legújabb fejlődésének néhány kiemelkedő mozzanatát. IV. Az újabbkori külföldi jogfejlődés tanulságai. Az 1900. évi német balesetbiztosítási törvény értelmében felállított munkásbiztosítási választott bíróságok (Schiedsgerichte für Arbeiterversicherung) az új német birodalmi biztosítási rendtartás értelmében lényeges átalakuláson mentek keresztül. Míg addig az említett bíróságok a rokkantsági járadékok és baleseti kártalanítás tárgyában érvényesített felebbezések elbírálására voltak hivatva, tehát lényegében a kir. Ítélőtáblák székhelyén szervezett munkásbiztosítási bíróságainkkal hasonló ügykörrel birtak, addig az azok helyébe lépett felső biztosítási hivatalok (Oberversicherungsámter) a birodalmi biztosításnak az ítélkezési, közigazgatási és felügyeleti hatósággal minden irányban felruházott magasabb fokú szerveivé lettek (61. §). A felső biztosítási hivatalok rendszerint a magasabb közigazgatási hatóságok kerületére állíttattak fel vagy Önállóan, vagy pedig az illető hatósággal egyesített szervezetben. A hivatal elnöke, ki az esetleg kapcsolatos magasabb birodalmi vagy állami hatóság vezetője, továbbá igazgatója és helyettesei állami hivatalnokok. Az ülnökök felében a munkaadók, felében a biztosítottak közül a felső biztosító intézet kebelében megejtett választás útján nyernek megbízatást. A hivatalnak két osztálya van : az ítélő és közigazgatási osztályok. Az előbbinek tanácsai (Spruchkammer) alakulnak az elnökből, vagy helyetteseiből, továbbá két-két munkaadó és biztosított ülnökből. A közigazgatási tanács (Beschlusskammer) az intézet vezetőjének, vagy kijelölt helyetteseinek elnöklete alatt 3 tagú tanácsban dönt egy-egy munkaadó és biztosított ülnök közreműködésével, akik az összes ülnökök közül választatnak. A felügyeletet a legfelsőbb közigazgatási hatóság gyakorolja. A hivatal hatásköre betegsegélyezési ügyekben Il-od fokú, rokkantsági és baleseti ügyekben I. fokú ítélkezésre s azonfelül az egész munkásbiztosítási adminisztráció tárgyában többnyire II. fokú és végérvényes határozati és intézkedési jogkörre terjed. így példaszerűleg felsorolhatjuk a következő közigazgatási természetű teendőket: A felső biztosítási hivatal mint végső fórum dönt afölött, hogy valamely üzem vagy annak része melyik betegsegélyző pénztárhoz tartozik (258. §.); felebbezhető határozatot hozhat abban a kérdésben, hogy valamely üzem melyik balesetbiztosító szövetkezethez tartozik csatlakozni (542. §); határoz a betegsegélyző pénztárak egyesülése, feloszlatása és bezárása kérdéseiben (280. §.); felhatalmazást adhat a betegsegélyző pénztáraknak arra, hogy az orvosok által megtagadott kezelés helyett a tagoknak pénzbeli segélyt nyújthasson (370. §); elbírálja az I. fokú biztosító hivataloknak (Versicherungsámter) a pénztárak feletti felügyelet tárgyában tett intézkedései ellen irányuló panaszokat (377. §.); baleset ügyekben I. fokon, egyéb ügyekben II. fokon s végérvényesen határoz a biztosító intézetek minden irányú intézkedései ellen irányuló panaszok tárgyában és a megtámadott intézkedéseket fel is függesztheti (1791. és következő §-ok);