Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bíróságok szervezete és hatásköre

888 Munkásügyi Szemle határoz a balesetbiztosítási járulékok kivetése elleni felszólalások tárgyában (259. §.); megállapítja a baleseti kártalanítás meghatározásánál alapul veendő átlagos évi munkakeresményeket (936. §.); gyakorolja II. fokon és végérvényesen a büntető hatáskört biztosítási kötelezettek bejelentésének, bérjegyzékek bemutatásának elmulasztása esetében (530., 656. és 910. §§.). A felsőbiztosítási hivatal ítél a végkielégítés tárgyában hozott határozatok felett és pedig oly módon, hogy a biztosító intézet döntését vagy helybenhagyja, vagy feloldja, amely esetben előleget folyósíthat (1689. és 1690. §§.). Az ítélőtanácsoknak ítéletei ellen felülvizsgálatnak van helye a birodalmi, vagy országos biztosító hivatalhoz (Reichs-, Landesversicherungsamt), de csak igen korlátolt mértékben és csak azon az alapon, hogy a fennálló jog nem, vagy pedig rosszul alkalmaztatott, az ítélet az akták világos tartalmával ellentétes, vagy az eljárás lényeges hiányokkal bir (1697. §.). Felülvizsgálatnak nincs helye táppénz és halálozási segély, családi segély, végkielégítés iránti igények és az eljárási költségek tárgyában, továbbá baleseti ügyekben, az időleges vagy lejárt járadékok, hozzátartozói járadékok, gyógyintézeti ápolás és a viszonyok változása alapján a járadék ujabb megállapítása kérdéseiben (1694., 1700. §§.). Figyelmet érdemel azaz intézkedés, hogy a baleseti járadéknak leszállítása, vagy megvonása esetében a felsőbiztosítási hivatal elnökének joga van a biztosító intézet határozatainak foganatosítását részben, vagy egészben felfüggeszteni (1682. §.). Ami már most az eljárást illeti, megemlítendő, hogy az elnök jogosítva van minden ügyben előhatározatot hozni, amelylyel szemben a fél szóbeli tárgyalás kitűzését kérheti. Ily irányú indítvány hiányában az előhatározat a jogorvoslat szabályai szerint esetleg megtámadható ítélet jellegével bir (1692. §.). Végre megemlítem, hogy az Oberversicherungsamt hozhat a jogalap kérdésére szorítkozó határozatot, mely esetben jogérvényesen előleget adhat (1668. §.). Az új osztrák biztosítási javaslat korlátoltabb mértékben, de szintén jelentékenyen kiterjeszteni kívánja a cs. kir. biztosítási bíróság hatáskörét, de akképp, hogy azok fölé Wien székhelylyel egy biztosítási felsőbíróságot is állít fel, míg a cs. kir. biztosítási bíróságok minden politikai tartományi hatóság székhelyén fognak szerveztetni (264. § ). Elnöke és helyettesei az igazságügyminiszter által kinevezett bírák (266. §.). Ülnökei munkaadók, nem önálló foglalkozású, továbbá önálló foglalkozású biztosítottak; az orvosi szerződésekből folyó vitás ügyekben pedig a pénztáraknak és az orvosi karnak egy-egy képviselője (267. és 274. §§.). A biztosítási bíróságok hatáskörébe tartozik (265. §.); aj betegsegélyek körül felmerülő vitás kérdésekben a panasz-bizottságok (Beschwerdekomission) határozata ellen irányuló felebbezések eldöntése ; b) a rokkant, aggkori és balesetbiztosítási segélyezések, jelesül járadékok, tőkefizetések, végkielégítések, járulékvisszatérítések, járadékok, avagy szolgáltatások beszüntetése, vagy leszállítása tekintetében keletkező jogviták ; c) különleges gyógykezelésbe utalás, aggkori és rokkantsági járadék helyett ápolási ellátás nyújtása, s az azt el nem fogadó fél járadékának megvonása (113., 120. és 178. §§.); d) a pénztárak és az orvosok között az orvosi szolgálat ellátására vonatkozó szerződésekből felmerülő vitás kérdések; e) új kártalanítás esetén, ha a bíróilag megállapított járadék beszüntettetik, vagy leszállíttatik, a biztosítási bíróság ennek foganatosítását felfüggesztheti ítélethozatalig, vagy egyezségkötésig (119., 221. §§.).