Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bíróságok szervezete és hatásköre

Munkásügyi Szemle 877 delemügyi minisztérium által kijelölt számú és székhelyű választott bíró­ságok feladata lett volna. Ennek élére a javaslat az igazságügyminiszter által kijelölt bírói képesítésű elnököt praedesztinált. Az 5 tagú tanácsok többi ítélő tagja pedig a kereskedelmi és iparkamarák, illetve a kerületi betegsegélyző pénztárak által tagjaik sorából 3 évre választott és egyenlő arányban beosztott egyénekből került volna ki. A balesetvizsgálat megtör­ténte s az elnök által foganatosítható kiegészítése után a munkaadót ter­helő kártalanítást a választott bíróság nyilvános tárgyalás eredményekép állapította volna meg további felebbezés kizárásával. Csak a bíróság illetékte­lensége, az elnök vagy a tagok érdekeltsége és az előirt formaságok meg­sértése miatt lett volna joga a kereskedelemügyi miniszternek az igazság­ügyminiszterrel egyetértőleg az ítéletet a felek panaszára megsemmisíteni és új tárgyalást rendelni. A munkaadó kárpótlási kötelezettségét egy alakí­tani tervezett biztosító szövetkezetre, vagy elismert jellegű biztosítási inté­zetre háríthatta volna át szavatossági biztosítással, de a választott bíró­ság hatáskörébe tartozott volna annak megítélése, hogy a bejelentett áthárí­tást törvényesnek találja és jóváhagyja-e. Ez a javaslat nem válhatott törvénynyé és az autonóm bíráskodás csak az 1891 : XIV. t.-c. életbeléptetésével kelt életre annak megállapításá­val, hogy az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetére segélyezésé­ről szóló törvényből folyó azok a vitás kérdések, amelyek a biztosítottak és a pénztárak között a nyújtandó segély tekintetében forognak fenn, a pénztárak alapszabályai szerint alakítandó választott bíróságok hatáskörébe tartoznak. E bíróságok szakbíró vezetése nélkül a pénztári tagokból ala­kult tanácsokban a jogorvoslat kizárásával ítélkeztek. A munkás és a munkaadó között a visszatartott betegsegélyezési járulék tekintetében, vala­mint a betegsegélyző pénztár és a munkaadó között az utóbbit terhelő befizetési kötelezettség iránt keletkező vitás kérdések az iparhatóság, illetve az ipartestületi békéltető bizottság hatáskörébe utaltattak. Ez utóbbiak határozatával szemben azonban a fél rendes bírói úton kereshetett orvoslást. Az ipari, kereskedelmi és közlekedési alkalmazottak baleset elleni biztosításáról szóló 1903. évi törvény/avaslat az előbb említett betegsegélyző ügykörű választott bíróság szervezetét és működését meghagyva, legelő­ször helyezkedett arra az álláspontra, hogy a balesetbiztosítás ügyeinek intézésére az érdekeltség bevonásával központi szerv: az országos baleset­biztosító pénztár állítandó fel. Egyfelől e pénztár, másfelől a biztosított személyek és hozzátartozóik között a kártalanításból folyó vitás ügyek eldöntésére pedig választott bíróság felállítása terveztetett minden kerületi választmány székhelyére.x) E választott bíróságok szervezete és hatásköre lényegében a mainak felelt volna meg, de azzal az eltéréssel, hogy már az 1903. évi javaslat szerint a választott bíróság ítélete csak oly esetben lett volna felebbezhető, midőn állandó munkaképtelenség, illetve a munka­képesség állandó csökkenése esetére, vagy a sérült halála utáni járadék lett volna a vita tárgya. A betegsegélyző és balesetbiztosítási ágazatot egyesítő 1907: XIX. t.-c. alapját képező törvényjavaslat a benne foglalt rendelkezésekből folyólag felmerülhető vitás kérdéseket, azok jogi természetének megfelelő 3 csoportra osztotta és ez alapon választotta el az azok eldöntésére hivatott fórumok­nak hatáskörét. A javaslat az első csoportba sorozta a Törvény 156. §-ában felsorolt vitás kérdéseket, amelyek a következők : 1. Az alkalmazott és a munkaadó között a betegsegélyezési járulékok és tagsági igazoványi díjak tekintetében keletkező vitás ügyek; 2. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak ') Az akkor tervbe vett kerületi választmányok száma szerint 17 választott bíróságnak fel­állítása volt kilátásban, amelyeknek átlagos ügyforgalma az osztrák bíróságok akkori viszonyai után indulva, évi 102'/2 perben irányoztatott elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom