Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - Az ipari betegségek biztosítása. 2. [r.]

868 Munkásügyi Szemle orvos a munkaképtelenséget okozó ipari megbetegedést megállapítja, kez­dődik a munkás kártalanítási igénye. A betegsegélyző pénztár azonnal jelentést tesz az esetről külön bejelentő lapon a balesetbiztosítás szervé­nek. Ha a diagnózis kétségesnek látszik, akkor ez a szerv (Berufsgenos­senschaft, Unfallversicherungsanstalt, Syndicat, Országos Pénztár) felülvizs­gáltathatja a beteget a maga bizalmi orvosával, vagy ha szükséges, műszaki vizsgálatnak vetheti alá az üzemet, hogy idejében állapítsa meg a meg­betegedés üzemi eredetét. A balesetbiztosító intézet kétségtelenül el is fog követni mindent, hogy a beteget idejekorán részesítse szakorvosi, vagy intézeti kezelésben. Ez a hivatásos betegségben szenvedő betegre és a balesetbiztosító intézetre nézve legalább is olyan fontos, mint a baleseti sérülteknek a várakozási időben való korai szakszerű gyógykezelése, amelynek most olyan nagy aktuális jelentősége van. Ha a beteg a törvényes várakozási időn belül megint munkaképes lesz és ha az orvos véleménye szerint bizonyos óvszabályok betartása mellett visszatérhet régi iparához, akkor a betegbiztositás által nyújtott segélyen kivűl másra igénye nincs. Ha állandó teljes munkaképtelenség, vagy részleges munkaképességcsökkenés állott be, akkor a balesetbiztosí­tási törvény rendelkezései szerinti járadékban részesül. Lesznek azonban esetek, amelyekben további gyógykezelésre szükség nem lesz, a beteg munkaképes lesz ugyan, de előbbi iparához egészségének, vagy életének veszélyeztetése nélkül nem térhet vissza. Az ilyen, betegnek tekintendő munkásnak járadékot kell majd adni, mely lehetségessé fogja tenni azt, hogy más foglalkozásra térjen át. Még azokban az esetekben is, amelyekben más foglalkozásokra nézve teljes a munkaképesség, nem szabad majd a járadékot túl alacsonyra szabni. A járadék ugyanis tényleg lehetségessé kell, hogy tegye a munkás­nak azt, hogy más foglalkozásra térjen át. Egy fél éven át 80'7° és leg­alább egy éven át 50°/o-a kellene, hogy legyen a járadék a törvényes teljes járadéknak. Miután az ilyen járadékost nem lehet gyógyultnak tekinteni és az a járadékot csak abban a feltevésben kapja meg, hogy távol marad a ránézve veszélyes foglalkozástól, az orvosi utasításnak megfelelően nem szabad visszatérnie régi iparához, mert ez esetben járadéka azonnal be­szüntetendő volna. Ennek, az osztrák törvényjavaslatban is körülbelül ilyen­formán tervezett rendelkezésnek társadalom-egészségyügyi és gazdasági jelentősége oly szembeszökő, hogy nem is szorul közelebbi magyaráz­gatásra. A szociális baleset-biztosításnak ez az ága sokkal nagyobb mér­tékben fogja megkövetelni az orvos hathatós támogatását, mint minden másik. Az orvosok feladata lesz, hogy a hivatásos betegségek jelentő­ségéről, tünettanáról, kórtanáról és gyógykezeléséről kellően tájékozzák magukat. Ezzel nemcsak a betegnek tesznek majd nagy szolgálatot, de a hazai iparnak is eddig veszendőbe ment gazdasági értékeket fognak megmenteni. Az ipari betegségek biztosításának tudományos jelentőségét éppen abban látom, hogy a bejelentési kényszer és a munkások követelései foly­tán az orvosok figyelme rá fog terelődni az ipari betegségekre, a meg­betegedéseknek összefüggésére a hivatásos munkával. Meggyőződésem szerint a hivatásból eredő megbetegedéseknek sokkalta nagyobb a jelen­tőségük, inintahogy azt eddig feltettük. Az ember hivatása a szervezetnek életműködését s így a megbetegedési viszonyokat is kétségtelenül nagy mértékben befolyásolja úgy, hogy itt nagy perspektívája nyílik meg a be­tegséget okozó tényezők és a betegséget elhárító óvórendszabályok kuta­tásának. Mert a szociális biztosítás szervei ebben anyagilag vannak érde­kelve, az ilyen betegségek gyógyítására külön gyógyítóintézetek fognak keletkezni. Egy ilyen gyógyítóintézetet, a milánói klinikát ipari betegségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom