Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - Az ipari betegségek biztosítása. 2. [r.]

Munkásügyi Szemle 869 gyógyítására, már létre is hozott olasz orvosok és iparosok fáradhatatlan munkája és szociális érzéke. Ezeknek a betegségeknek rendszeres bejelentése és beható gyógykezelése, végre ezeknek a megbetegedéseknek általános tanulmányozásához fog vezetni és nagy mértékben fogja eló'segíteni a biztosításba be nem vont ilyen megbetegedéseknek, okozóiknak és gyógykezelésüknek tudományos kutatását is. Az ipari betegségek kötelező bejelentésének igen nagy a jelentősége. Ezt mindenütt felismerték. Németországban még csak elvileg mondja ki a biztosítást az új birodalomi biztosítási törvény és már megvan az a nagy gyakorlati eredmény, hogy megkezdték az ipari betegségek bejelentésének kötelezővé tételére az első kísérletet. A birodalmi biztosítási törvény 348. §-ára támaszkodik egy rendelet, amelyet folyó évi június hó 21-ikén adott ki a porosz kormány a kerületi kormányfőnökökhöz és a berlini rendőrfőnökhöz. A rendelet oly nagy jelentőségű és érdekes, hogy legfontosabb rendelkezéseit közöljük: „A munkásvédelmi törvényhozás további kiépítése, különösen az ipari megbetegedések biztosításának sikeres keresztülvitele nagy részben attól függ, vájjon sikerül-e megbízható adatokat szerezni a mérgezésen alapuló, hivatásból folyó megbetegedésekről és elterjedettségükről. Ajánlatosnak látszik megkísérelni, vájjon lehetséges-e a birodalmi biztosítási törvény 343. §-a alapján a betegpénztáraktól használható adatokat nyerni azokról a hivatásból folyó megbetegedésekről, amelyek ipari mérgezésre vezethetők vissza. Felkérem tehát, hogy az önnek alárendelt iparhatóságokat utasítsa arra, hogy lépjenek alkalmas módon érintkezésbe kerületük ama betegpénztáraival, melyeknek tagjai között ólom-, foszfor-, arzén-, vagy higanymérgezések nemcsak egészen kivételesen fordulnak elő és birják rá azokat arra, hogy oly tagok megbetegedéséről, akik ólom, higany, arzén, vagy foszfor által okozott betegségben szenvednek, lehetőleg azonnal tegyenek jelentést. Mindaz, ami a pénztárak céltalan megterheltetésének volna tekinthető, nevezetesen elkerülhető irkálás, okvetetlenül kerülendő. Minden kapott bejelentésről ön tartozik a hatósági orvost mielőbb értesíteni, avégből, hogy ő azt orvosi szempontból kellő időben megvizsgálhassa ; alkalmas esetekben a hatósági orvos tartson szemlét a mérgezés okának felderítésére. Azonkívül tegyen jelentést jövő évi április hó 1-éig, vájjon a kijelölt út alkalmas volt-e és vájjon időközben olyan tapasztalatok szereztettek-e, amelyek másnemű rendszabályokat tesznek kívánatossá". A hivatásból folyó betegségek társadalmi biztosítása a vele járó bejelentési kényszer folytán ily módon bennünket olyan, szocziálhygienikus szempontból nélkülözhetetlen adatok birtokához fog juttatni, amelyeket különben csak egészen különös törvényes rendelkezésekkel, törvényesen az orvosokra rákényszerített bejelentési kötelezettség útján lehetne megszerezni. Angliában, ahol ily bejelentési kötelezettség fennáll, az orvosoknak minden egyes jelentésért megfelelő tiszteletdíjat fizetnek. A gondolat gyakorlati érzékre vall, de azzal a nem kívánt következménynyel járt, hogy kezdetben a hivatásból folyó betegségek kissé túlnagy számban jelenttettek be. Németalföldön az 1911. évi munkaügyi törvény 21. §-a az orvos kötelességévé teszi a hivatásból folyó megbetegedések bejelentését. Az orvosnak kötelességévé tett bejelentés felöleli az alanti felállítás I. rovatában felsorolt betegségek eseteit. A B) alatt felsorolt betegségek bejelentése csak akkor kötelező, ha ezek valamely a II. rovatban felsorolt iparban foglalkozóknál léptek fel. A III. rovatban az idő van felsorolva, mely ha eltelt az illető iparimunka abbanhagyása óta, a betegség üzemi eredete meg nem állapítható, a bejelentés tehát mellőzendő.