Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 23. szám - Munkásbiztosítás a képviselőházban

Ö5Ö Munkásügyi Szemle megítélt követelés erejéig bírói foglalást, illetve végrehajtást vezetnek: 3. csőd esetén; 4. oly esetekben, midőn a munkaadó lakhelyének az üzem természetéből folyó gyakori változása a járulék későbbi behajtását igen megnehezítené, esetleg lehetetlenné tenné; 5. üzemtulajdonos változása és az üzem megszűnése esetén; 6. külföldi munkaadóknak belföldön ideiglenesen fentartott üzemei után; 7. végül oly esetekben, midőn azt a munkaadó maga kéri, óvadékszerű balesetbiztosítási járulékelőleg rovassék ki. Számítás alapjául szolgál az illető időszakban kifizetett beszámítható javadalmazás, az üzem veszélyességi arányszáma és a legutoljára megállapított egységdíjtétel másfélszerese. Munkásbiztosító Tisztviselők Országos Bankja r.-t. A munkásbiztosító pénztárak tisztviselői hiteligényeinek kielégítése végett november hó 30-án meg­alakult a Munkásbiztosító Tisztviselők Országos Bankja r.-t. Az alakulás a Pest­megyei Takarékpénztár r.-t. támogatásával vált lehetségessé. A megalakulás alkal­mával megválasztott igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak személye garanciája lehet annak, hogy az új bank meg fog hivatásának felelni. Az új bank, tekintettel egyrészt a jelenleg nyomasztó pénzviszonyokra, másrészt a szervezéssel járó rendkívül sok munkárá, csak 1913. évi május havában kezdi meg működését. Az osztrák munkásbetegsegélyző pénztárak szövetsége folyó hó 14—15. és 16-án tartja XV. közgyűlését Wienben. A közgyűlés a jelentéseken és alapszabályszerű választásokon kivül foglalkozni fog: az orvoskérdéssel, különös tekintettel az Ausztriában fenyegető orvossztrájkra s a gyógyszerészeknek a pénztárak elleni támadásával. A szociális biztosítási javaslat parlamenti tárgyalá­sainak mikénti állását Widholcz képviselő fogja ismertetni. A szociális biztosítási javaslat tárgyalása Ausztriában. A szociá­lis biztosítási javaslatot tárgyaló albizottság letárgyalta már a javaslatnak a rok­kantbiztosításra vonatkozó részét is. Az albizottság határozata szerint a rokkant­és aggkori-biztosítás teherviselője és intézője a Wienben létesítendő központi pénztár. A pénztár vezetőségét egyenlő (V*—V*) arányban a biztosított munká­sok, a munkaadók és a biztosított önállóak választják és V* részben a belügy­miniszter nevezi ki. A biztosítási járulékokat — melyek 6 osztályban 12 fillértől, 12 fillérenkint emelkedve 72 fillérig vannak megállapítva — felerészben a munkaadók, felerész­ben a biztosított alkalmazottak fizetik. Az önállóak havi járulékokat fizetnek szin­tén hat osztályban 50 fillértől 3 koronáig, 50 filléres emelkedéssel. Az évi járadékok alapösszege 120, 150, 180, 210, 240, 270 korona a hat osztályban az állami hozzájárulással együtt. Az állam ugyanis minden járadék­hoz az átlagos évi befizetés tízszeresével járul hozzá. Ehhez járul még évenkint az egész biztosítási időtartam alatt befizetett járulékok kéttizedrésze. Az igény­jogosultság a rokkant járadékra 200 heti, az aggkori-járadékra pedig 30 évi befi­zetés után kezdődik. Az önállóaknak csakis aggkori-járadékra van igényük s igényjogosultságuk 500 heti befizetés után kezdődik. Rokkantjáradékra csak akkor van igényük, ha a rokkantság baleset következménye. A biztosított elha­lálozása esetén hozzátartozói végkielégítésben részesülnek, még pedig az özvegy az évi alapjáradék teljes összege, az árvák a fele összeg erejéig. Megjegyzendő még, hogy azok a járadékosok, kiknek a járadékon kivül 1.200 koronánál több jövedelmük van, állami hozzájárulásban nem részesülnek. A német kormány és a pénztári orvoskérdés. A német birodalmi belügyi hivatal mult hó 14-ére értekezletre hívta össze a betegsegélyző pénztárak és az orvosok szervezeteinek képviselőit, hogy a hivatal közbenjárásával tanács­kozzanak az orvos-kérdés végleges rendezéséről. A hivatal kidolgozta a pénz­tárak és az orvosok között kötendő szerződés alapelveit is. A tanácskozást azon­ban november 14-én nem tartották meg, hanem az orvos-szervezetek képviselői­nek kívánságára elhalasztották december közepéig. Hézagos a törvény! A magánalkalmazottak nyugdíjbiztosítása tárgyában a porosz képviselőházban interpelláció kapcsán a napokban lefolyt vita ismét rámutatott arra, hogy milyen gondossággal kell szociálpolitikai törvényeket alkotni, ha nem akarják, hogy a végrehajtásnál a törvény zátonyra kerüljön. Rámutatott az interpelláló, hogy nemcsak az érdekeltek, de a végrehajtásra hivatott hatóságok sem tudják, hogy mit kezdjenek ezzel a törvénynyel. Nincs

Next

/
Oldalképek
Tartalom