Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 23. szám - Munkásbiztosítás a képviselőházban

Ö5Ö Munkásügyi Szemle megítélt követelés erejéig bírói foglalást, illetve végrehajtást vezetnek: 3. csőd esetén; 4. oly esetekben, midőn a munkaadó lakhelyének az üzem természetéből folyó gyakori változása a járulék későbbi behajtását igen megnehezítené, esetleg lehetetlenné tenné; 5. üzemtulajdonos változása és az üzem megszűnése esetén; 6. külföldi munkaadóknak belföldön ideiglenesen fentartott üzemei után; 7. végül oly esetekben, midőn azt a munkaadó maga kéri, óvadékszerű balesetbiztosítási járulékelőleg rovassék ki. Számítás alapjául szolgál az illető időszakban kifizetett beszámítható javadalmazás, az üzem veszélyességi arányszáma és a legutoljára megállapított egységdíjtétel másfélszerese. Munkásbiztosító Tisztviselők Országos Bankja r.-t. A munkásbiztosító pénztárak tisztviselői hiteligényeinek kielégítése végett november hó 30-án megalakult a Munkásbiztosító Tisztviselők Országos Bankja r.-t. Az alakulás a Pestmegyei Takarékpénztár r.-t. támogatásával vált lehetségessé. A megalakulás alkalmával megválasztott igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak személye garanciája lehet annak, hogy az új bank meg fog hivatásának felelni. Az új bank, tekintettel egyrészt a jelenleg nyomasztó pénzviszonyokra, másrészt a szervezéssel járó rendkívül sok munkárá, csak 1913. évi május havában kezdi meg működését. Az osztrák munkásbetegsegélyző pénztárak szövetsége folyó hó 14—15. és 16-án tartja XV. közgyűlését Wienben. A közgyűlés a jelentéseken és alapszabályszerű választásokon kivül foglalkozni fog: az orvoskérdéssel, különös tekintettel az Ausztriában fenyegető orvossztrájkra s a gyógyszerészeknek a pénztárak elleni támadásával. A szociális biztosítási javaslat parlamenti tárgyalásainak mikénti állását Widholcz képviselő fogja ismertetni. A szociális biztosítási javaslat tárgyalása Ausztriában. A szociális biztosítási javaslatot tárgyaló albizottság letárgyalta már a javaslatnak a rokkantbiztosításra vonatkozó részét is. Az albizottság határozata szerint a rokkantés aggkori-biztosítás teherviselője és intézője a Wienben létesítendő központi pénztár. A pénztár vezetőségét egyenlő (V*—V*) arányban a biztosított munkások, a munkaadók és a biztosított önállóak választják és V* részben a belügyminiszter nevezi ki. A biztosítási járulékokat — melyek 6 osztályban 12 fillértől, 12 fillérenkint emelkedve 72 fillérig vannak megállapítva — felerészben a munkaadók, felerészben a biztosított alkalmazottak fizetik. Az önállóak havi járulékokat fizetnek szintén hat osztályban 50 fillértől 3 koronáig, 50 filléres emelkedéssel. Az évi járadékok alapösszege 120, 150, 180, 210, 240, 270 korona a hat osztályban az állami hozzájárulással együtt. Az állam ugyanis minden járadékhoz az átlagos évi befizetés tízszeresével járul hozzá. Ehhez járul még évenkint az egész biztosítási időtartam alatt befizetett járulékok kéttizedrésze. Az igényjogosultság a rokkant járadékra 200 heti, az aggkori-járadékra pedig 30 évi befizetés után kezdődik. Az önállóaknak csakis aggkori-járadékra van igényük s igényjogosultságuk 500 heti befizetés után kezdődik. Rokkantjáradékra csak akkor van igényük, ha a rokkantság baleset következménye. A biztosított elhalálozása esetén hozzátartozói végkielégítésben részesülnek, még pedig az özvegy az évi alapjáradék teljes összege, az árvák a fele összeg erejéig. Megjegyzendő még, hogy azok a járadékosok, kiknek a járadékon kivül 1.200 koronánál több jövedelmük van, állami hozzájárulásban nem részesülnek. A német kormány és a pénztári orvoskérdés. A német birodalmi belügyi hivatal mult hó 14-ére értekezletre hívta össze a betegsegélyző pénztárak és az orvosok szervezeteinek képviselőit, hogy a hivatal közbenjárásával tanácskozzanak az orvos-kérdés végleges rendezéséről. A hivatal kidolgozta a pénztárak és az orvosok között kötendő szerződés alapelveit is. A tanácskozást azonban november 14-én nem tartották meg, hanem az orvos-szervezetek képviselőinek kívánságára elhalasztották december közepéig. Hézagos a törvény! A magánalkalmazottak nyugdíjbiztosítása tárgyában a porosz képviselőházban interpelláció kapcsán a napokban lefolyt vita ismét rámutatott arra, hogy milyen gondossággal kell szociálpolitikai törvényeket alkotni, ha nem akarják, hogy a végrehajtásnál a törvény zátonyra kerüljön. Rámutatott az interpelláló, hogy nemcsak az érdekeltek, de a végrehajtásra hivatott hatóságok sem tudják, hogy mit kezdjenek ezzel a törvénynyel. Nincs