Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 23. szám - Munkásbiztosítás a képviselőházban

Munkásügyi Szemle 85 i szabatosan meghatározva a biztosítandók köre, a biztosítás alól való mentesség, a járulékfizetés, s még egy sor más kérdés. Nehézségeket okoz a járulék-fizetés módja a nem állandó alkalmazottaknál, úgyszintén azoknál, kik ugyanegy időben több helyen vannak alkalmazva. A miniszter válaszában rendeletek kibocsátása után Ígérte a panaszok orvoslását. Ujabb népbiztosítási alakulás Németországban. Megírtuk, hogy a németországi munkás-szakegyesületekkel a fogyasztási szövetkezetek együttesen egy népbiztosítási intézményt szerveztek. Ezzel szemben november hó 25-én egy újabb hasonló intézményt alakítottak Möller volt porosz kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt. Az új intézmény a > Volksfürsorge* működését akarja ellensúlyozni, mivel abban a szociáldemokrata törekvések támogatását látják. Az új intézmény, melynek a »nemzeti« népbiztosítás nevet adták az alapítók, foglalkozni fog a népbiztosítás minden ágával, célja — az alakuló közgyűlésen elmondott programm szerint — a német népben az önsegélyre való törekvést erősíteni. Hangsúlyozták, hogy az új intézménynek mindenben többet kell nyújtani, mint szakszervezetek által létesített népbiztosításnak. Az alapítás tehát csakis erre való teKintettel történt. A német biztosítástudományi egyesület (Vérein für VersicherungsWissenschaft) szociális biztosítási szakosztálya december 14-én este 6 órakor felolvasóülést tart, melyen dr. Curselmann »az ipari betegségek biztosításáról a bel- és külföldön* fog előadást tartani. Az ülés a porosz képviselőház helyiségében lesz. Törvény a katonák biztosításáról. A svájci szövetségtanács törvényjavaslatot^ dolgozott ki a katonák betegség esetére való biztosításáról, melylyel a most érvényben levő hasonló törvény számos hiányait pótolni szándékozik. Az új javaslat mindenekelőtt enyhíti az eddigi törvénynek a szolgálatot megelőző időből származó bajokra vonatkozó rendelkezéseit. A táppénzt 70 százalékról 75-re emeli fel. Kórházi ápolás esetén azonban — ha nincsenek eltartásra szoruló hozzátartozók — a táppénzt felére szállítja le. A nyugdíj-járadék kiszámí tása is kedvezőbb a biztosítottra. A felszólamlásokat — melyeket eddig a szövetségtanács intézett el — a javaslat a biztosítási hivatal hatáskörébe utalja. A belga aggkori járadék-törvény módosítása. Az aggkori járadékigényt a folyó évi május 11-iki törvény tetemesen kibővítette. Ezentúl az állami 65 fr. hozzájárulásra igényt tarthat minden 65 életévét betöltött segélyre szoruló belga állampolgár, ki Belgiumban lakik s legalább 18 fr. járulékot fizetett az állami járadék-pénztárba. Az 1843. év előtt születettek a befizetésre való tekintet nélkül jogosultak az állami hozzájárulásra. Egyszersmind a felfüggesztett járadékok utánfizetési határidejét is meghosszabbították az 1914. év végéig. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. A bujakór gyógyítása és az agylágyulás. A megoldandó szociálhigienikus feladatok között első sorban áll a nemi betegségek problémája. A nemi betegségek közül pedig legnagyobb szociálhigienikus fontossággal bir és egyszersmind legsürgősebb is a bújakór (lues, syphilis) leküzdése, mert ennek szerepe, mint kifejezetten társadalmi betegség már úgyszólván a köztudatba ment át és így minden intézkedés már kellően előkészített talajra akad. Kevésbé ismeretes a vérbajnak szerepe bizonyos súlyos idegbajok, mint az agylágyulás (paralizis) és hátgerincsorvadás (tabes) kifejlődésénél, hiszen még a szakemberek között sem teljes az egyetértés az irányban, vájjon a kórokozati összefüggés a vérbaj és eme idegbajok között általánosságban fennáll-e vagy nem, bár e felfogás, különösen az utolsó években, mindjobban tért hódít magának. Az agylágyulás és a vérbaj közötti összefüggésnek pontos megállapítása nagy nehézségekbe ütközik, mert az idő, mely a vérbajos fertőzés és az agylágyulás kitörése között fekszik, rendszerint igen hosszú, átlag tiz év. De mindjobban szaporodnak az adatok, melyek egyrészt tudományos