Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 22. szám - Az osztrák kivándorlási ankét

828 Munkásügyi Szemle és panaszkodván, hogy panaszos 8 órakor még nincs az üzletben, így szólt hozzá: >három nap alatt mehet, ha a szolgálat nem tetszik*. Panaszos tovább teljesítette szolgálatát, február 9-én is megjelent pincéröltözetben a vendéglőben, ahol panaszolt őt kifizetvén, elbocsátotta. Hátralévő 11 napra, mirü felmondási időre járó bérét igényeli. Panaszolt ezzel szemben a panasz elutasítását a következő indokolással: Már szolgálatba lépésének első napján panaszos használhatatlannak mutatkozott, amennyiben panaszolt feleségének, ki meghagyta, hogy a tányérokat melegítse, azt adta válaszul: így is jó. Midőn panaszos későn kelt, felmondott neki 3 napra, ahelyett, hogy rögtön elbocsátotta volna, amihez joga volt. Panaszos a három napos felmondást hallgatással vette tudomássul. Arra nézve, hogy panaszos február 9-én pincéröltözetben a vendéglőben megjelent-e, nem emlékezik. Eziránt történt kihallgatásánál a pörös felek mindegyike megmaradt vallomásánál. A bíróság ezen előadással szemben igénylő álláspontját fogadta el helyesnek. Nem fontos ugyanis a jelen esetben, vájjon panaszos a Gew. O. 82. §. b) vagy f) pontjában meghatározott elbocsátási ok fenforgott-e ? Miután panaszolt ezen jogát igénybe nem vette, a szolgálati viszonyt csak felmondás által szabályszerűen szüntethette meg, aminél a Cew. O. 79. §-ban szabályként meghatározott 14 napos felmondási időt figyelembe kellett vennie, mert még valamely elbocsátási ok fenforgása esetén sem engedi a törvény a törvényes vagy szerződéses felmondási idő megrövidítését. Ha tehát a panaszolt a törvényes időt rövidíteni akarta, ehhez mindkét szerződő fél egyező akarata volt szükséges. Panaszoltnak biztosítani kellett volna alkalmazottjának hozzájárulását, avagy panaszosnak kifejezetten kellett volna a szerződés változtatását elfogadni. Az elsőt panaszolt nem is állítja, utóbbi pedig a ténykörülmények között nem tételezhető fel. Miután a felmondás az egyik szerződő fél egyoldalú akarainyilvánitását jelenti, tehát joghatár céljából elfogadásra nem szorul, a hallgatás nem tekinthető szerződésváltozáshoz való beleegyezésnek, a többi körülmény, mint panaszosnak február 9-én reggel szolgálatra való megjelenése és a panasznak rögtöni beadása világosan arra mutatnak, hogy panaszos a szerződési viszony változásába nem egyezett bele. Hollandi Életbiztosító Részvénytársaság. Ezen intézet magyar igazgatósága most hozta nyilvánosságra a társaságnak az 1911-iki üzletévről szóló mérlegét, amely ezen intézet további örvendetes fejlődéséről tesz tanúságot. A következőkben közöljük az ezen üzletév nevezetesebb eredményeiről szóló számokat és ezen adatok újólag bizonyítják, hogy ezen szolid intézet, amely már Magyarországon is 22 évi eredménydús tevékenységre tekinthet vissza, a legnagyobb körültekintéssel vezettetik. Különösen figyelemre méltó, hogy ezen intézet magyar üzletének tartalékából 93'55°/° magyar értékpapírokban van elhelyezve. A társaság ezen lépésével nyilvánvalóan elsősorban a közönség részéről nyilvánuló általános bizalmat honorálja, egyben pedig megelőzte a kormány által legközelebb benyújtandó javaslat erre vonatkozó intézkedését. A biztosítási állomány az 1911-iki év végével meghaladta a 390 millió koronát. Feleinek fennállása óta 119.874 K 7 fillért fizetett ki. Az 1911-iki évben a bevételek összege közel 20 millióra rúgott, amelyből 4,137.016 korona a tartalék növesztésére fordíttatott. A díjtartalék ezáltal 115,894.476 korona 48 fillérre emelkedett. Az 1911-iki évben elért tiszta nyeremény 392.526 korona 2 fillért tesz ki. BUDAPEST, V. Károly-körút 2. H Részvénytöke: 6,000.000 korona KARTELLEN KIVUL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg- és állatbiztosításokat. — TELEFON; 153-98. SZÁM. A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG