Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 23. szám - Az ipari betegségek biztosítása

III. évfolyam. Budapest 1912. december 10. 23. szám MUNKftSÖGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOSITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II. ker., Fő-utca 23. Telefon 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911. ipari betegségek biztosítása.*) Irta: dr. Hahn Dezső, az Országos Pénztár főorvosa. I. A törvényes munkásbiztosítás szolgálatában álló orvosoknak munkaköre a legközelebbi időben Európa legtöbb kultúrállamában új és nehéz feladattal bővül. Kötelességük lesz ipari megbetegedések esetében véleményt mondani arról, hogy kétségtelen-e a megbetegedés üzemi eredete és milyen fokú a munkaképességcsökkenés, amelyet ez a megbetegedés okozott. A modern munkásbiztosítási törvényhozás ugyanis az ipari megbetegedéseket, úgy mint az üzemi baleseteket, bevonja a szociális biztosítás körébe. Ennek a kérdésnek nálunk is van aktuális jelentősége. Az 1907. XIX. t.-c. kodifikálta a munkásbetegsegélyezést és a balesetbiztosítást, de nem alkotta meg sem a munkások rokkantbiztosítását, sem az ipari betegségek külön biztosítását. Hogy ezt a nehéz kérdést úgy orvostudományi szempontból, mint munkásbiztosítási szempontból elfogulatlanúl bírálhassuk, szükséges, hogy megismerkedjünk az ipari betegségek törvényes biztosításának mai állásával. Ismertetni fogom az idevonatkozó törvényeket és törvényjavaslatokat, s azokat a gazdasági és társadalmi okokat, melyek e törvényes intézkedésekhez vezettek. Fejtegetéseim második részének tárgya lesz az, hogy milyennek képzelem e törvényes intézkedések gyakorlati keresztülvitelét, különös tekintettel az orvos feladataira. Kezdem Németországgal, a szociális munkásbiztosítás klasszikus hazájával. Az új birodalmi munkásbiztosítási törvény 547. §-a így rendelkezik: »A szövetségtanács határozata kiterjesztheti a balesetbiztosítást bizonyos ipari hivatásos megbetegedésekre. A szövetségtanács joga, hogy ennek keresztülvitelére külön szabályzatokat létesítsen.« Ez a törvényszakasz törvénybe iktatta az ipari betegségek biztosítását és döntött a biztosítás alakjára nézve is, mert bevonta ezeket a megbetegedéseket a balesetbiztosítás körébe. Eddig Németországban az ipari megbetegedések külön biztosítás tárgyát nem képezték. Az ipari megbetegedésben szenvedő munkás, ha a betegsegélyző pénztárnál kimerítette minden igényét és nem volt teljesen rokkant, a rokkantbiztosítás révén tehát nem volt kártalanítható, sorsára hagyatott. Ezeknek a munkásoknak szomorú sorsa sértette *) A düsseldorfi III. nemzetközi balesetügyi orvoskongreszuson tartott előadás.