Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 21. szám - Az itélkezés rosszabbodása a német balesetbiztosításban

no Munkásügyi Szemle A birodalmi biztosítási hivatal működését különböző oldalokról támadják. A munkások azt panaszolják, hogy ítéleteiben az uszítók iránti szolgálatkészség vezeti, míg a munkaadók részéről az a panasz, hogy a hivatal nem igazságot szolgáltat, hanem jótékonyságot gyakorol s a szegényellátás egyik fajtáját hárítja az ipar vállaira. Ezzel szemben hivatkozik a legelső tudósok egyikére s a munkásb iztosííás legalaposabb ismerőjére, Rosin tanárra, akinek az az álláspontja, hogy a balesetbiztosítási ügyekben nem szabad egyoldalúan jogi szempontok szerint ítélkezni, hanem a gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni. Ez volt a hivatal álláspontja is mindig. A bírósági tanács ne legyen jótékonysági iroda, de büntető biróság se legyen. A tapasztalat tanítja, hogy elhibázott dolog lenne csalót látni minden munkásban, kinek az adatai ellentmondók, vagy aki talán túlozva adja elő az eseményeket. Az elnöki jelentés, mely ezután következett, a szövetség legfőbb ^ feladatául a szövetkezetek autonómiájának a megtartását jelölte meg. A jelentés tudomásulvétele után a balesetelhárítási szabályokról tárgyalt a gyűlés. Ez idő szerint a Derufsgenossenschaftokon kivül a rendőrhatóságoknak is joguk van a balesetelhárítást illetőleg rendeleteket kibocsájtani. Schack kormánytanácsos az első segélynyújtásról referált s ajánlotta, hogy a szövetkezetek a Vörös Kereszttel lépjenek mindenütt érintkezésbe. Ezután még a szövetkezetek jogi állásáról s a választási eljárásról tanácskozott a gyűlés s elhatározta, hogy az aránylagos választás megszüntetése érdekében, mint ame'y a szövetkezetek viszonyaira nem alkalmas, akciót indít. Az új német biztosítási törvény kiegészítése. Az új biztosítási törvény még nem lépett teljesen életbe Németországban, de azért már hirek vannak a módosításáról. Egyelőre a tűzoltó- és betegápolószemélyzet biztosítását kívánják megfelelően szabályozni. Az aggkori biztosítás korhatárának leszállítása képezte egy legutóbb Drezdában tartott bizottsági ülés tanácskozásának a tárgyát A bizottság azokról a módokról tanácskozott melyek szerint a 65 és 70 év közötti biztosítottak száma megállapítható. Ezen megállapítás szolgáltatja azután majd az adatokat annak kiszámítására, hogy az igényjogosultság korhatárának 70 évről 65 évre való leszállítása milyen terhekkel járna a biztosító intézetekre és az államra. Ezekre az adatokra tudvalevőleg azért van szükség, mert a szövetségtanács köteles 1915-ben újból a birodalmi gyűlés elé terjeszteni a korhatár megállapítására vonatkozó határozmányokat. A szakszervezeti és szövetkezeti népbiztosííásról, melyet a németországi »szabad« szakszervezetek és fogyasztási szövetkezetek közösen alapítanak, írtunk már. Az előkészületek e nagy jelentőségű biztosítási intézmény létesítésére serényen folynak. Természetes, hogy a magánbiztosító intézetek nem jó szemmel nézik ezt az alapítást s igyekeznek is akadályokat gördíteni az útjába. Erősen hirdetik, hogy az új intézmény a szociáldemokrata törekvéseket fogja szolgálni, amivel, úgy hiszik, a hatóságoknál gördíthetnek akadályokat a működése elé. Ezenközben azonban még újabb alakulásokra is történik előkészület. Nevezetesen a Hirsch-Duncker-féle és a keresztény szakszervezetek szintén felkapták a szociáldemokrata irányú szakszervezetek eszméjét s mindkét helyen foglalkoznak hasonló intézmény létesítésével. A magánbiztosító társaságok pedig az öszszes társaságoknak a népbiztosítás céljaira való egyesülését hirdetik, hogy eredményesebben szállhassanak szembe a készülő valódi népbiztosííással. A balesetbiztosítási törvény végrehajtása Svájcban. A svájci balesetbiztosítási intézet igazgató tanácsa október 2-án alakult meg. Az igazgatótanácsban a biztosítottaknak és a munkaadóknak 16—16, az államnak (szövetség) 8 képviselője foglal helyet. Az igazgató tanács elnöke — egyszersmind az intézet igazgatója Paul Usteri, egyik alelnöke H. Scherrer, a szociáldemokrata képviselő, másik alelnöke Colomb gyáros lett,. aki egyszersmind a francia nyelvűekképviselője az elnökségben. Az alakuló ülést megnyitó beszédében a szövetségtanács képviselője rámutatott arra a tartózkodásra, melylyel a svájci nép az állam áital létesített intézmények iránt viseltetik. Ha népünk — mondá — arra a meggyőződésre fog jutni, hogy az intézet mérsékelt díjakkal bir dolgozni s az igazgatás gépezetében nem fog sok erő haszontalanul elpocsékoltaim, akkor barátjává válik a kötelező biztosításnak. Az igazgató tanácsnak hatalmában lesz az igazgatást egyszerűvé alakítani, haszontalan kiadásokat megakadályozni s a veszélyes-