Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 21. szám - Van-e Magyarországon őszinte szociálpolitika?
Munkásügyi Szemle 771 ségeket a viszonyokhoz képest megállapítani. Tőle függ, hogy az intézetet megóvja a bürokráciától, hogy távol tartsa tőle azt a szellemet, mely csak a formát és a routint ismeri s praktikusságot s a folyton változó viszonyokhoz való alkalmazkodás szellemét honosítsa meg az igazgatásban. Valóban megszívlelendő szavak s nem csak éppen Svájcban. Itt említjük meg, hogy a szövetség-tanács egy szövetségi biztosítási hivatal létesítését is tervbe vette. A hivatal feladata lenne a törvényes munkásbiztosítás végrehajtása fölötti felügyelet és a munásbiztosítás továbbfejlesztése. Állami subvenczió munkanélküliség eserére biztositó pénztáraknak rrancziaországban. A munka és szocziális gondoskodás minisztere 1912. június 24-én kiadott rendeletével a szubvenczió magasságát, amely a munkanélküli pénztárák részére az általuk 1911. második felében nyújtott munkanélküli segélyek fejében engedélyezendő, az 1905. évi dekrétum által megszabott határok között ugyanolyan mértékben állapította meg, mint az 1911-iki év első felében meg volt állapítva. A helyi pénztárak tehát 20°/o-os subvencziót és azok a pénztárak, amelyeknek kerülete legalább három departemenfre terjed, és amelyeknek legalább 1000 aktiv tagjuk van, a nyújtott munkanélküli segély 30u/o-át kapják szubvenczióképpen. Új szociálpolitikai javaslatok Franciaországban. A francia kormány többrendbeli szociálpolitikai javaslatot dolgozott ki. Az 1905. évi aggkori biztosítására vonatkozó törvényt olyképp kívánja módosítani, hogy az aggkori járadék minimuma havi 5 frankról 8'/2 frankra emelkednék. Ezenkívül a családi pótlékot 120 frankról 180 frankra emeli a javaslat azon járadékosoknál, kik legalább 5 gyermeket neveltek fel. Egy másik javaslat a fertőző betegségek, főleg a tuberkulózis elleni védekezésre vonatkozik. Előkészületben vannak még javaslatok, melyek közül az egyik az elnéptelenedés megakadályozását célozza, a másik pedig a szédelgő pénzintézetek ellen kivánja a kistőkéseket védelmezni. Október hó közepén a lapok felháborító embertelenség hírét hozták Aradról. Az ottani vasipari részvénytársaság telepén") a legkegyetlenebb módon dolgoztatnak nagy számban gyermekeket; nemcsak, hogy nehéz munkára, szénhordásra és egyéb testi erejüket felülhaladó munkára alkalmazzák a gyermekeket, nemcsak túlhosszú ideig tartják ó'ket munkában, hanem ha egyikük-másikuk egy pillanatra elernyed, kutyakorbácscsal terem mellette a művezető és a legkegyetlenebb módon üti, veri, úgy, hogy sorra szöknek az »inasok« a telepró'l. A gondos rendőrség, mely tüntetések, szocialista felvonulások és egyéb, kitüntetések szerzésére kínálkozó alkalmakkor oly nagy buzgalommal teljesíti hivatását, nem igen érdeklődött a közlemény szerint az iránt, miért szöknek a gyárból az inasok. Ez a fehér rabszolgaság, mely a XVIII. század végén Angliában uralkodott rendszerre élénken emlékeztet, sokáig hidegen hagyta a hatóságot, mig végre mégis csak egyszer egy szökött inast kihallgattak és a szökések okát megállapították. Ennek a megállapításnak, úgy látszik, sok hatása nem volt. Egy fél hónappal később ugyanis a lapok újabb hírt hoznak az aradi vasipari részvénytársaságban folyó kegyetlenkedésekről. Igaz, hogy most már arról is szól a hír, hogy a belügyminiszter az ottani gyermekmenedékhely igazgatóját sürgős jelentéstételre szólította fel az ügyben. És vájjon mit jelent az igazgató? Azt, hogy már régóta tudja, hogy a gyárban a gyermekeket kínozzák, kegyetlenül verik, kérte is a kegyetlen művezető elbocsátását, ennek hatása azonban nem volt. Ebből kitetszőleg a hatóság túlságosan nem siet a kegyetlenkedések megszüntetésével, megtorlásról pedig, úgy látszik, nincs szó. Még érdekesebbé teszi az esetet, hogy a gyár nem valahol a periférián, a hatóság szemétől messze folytatja kegyetlenkedéseit, mert Aradon helyben van az iparfelügyelő. Ezt igazán el is felejtené az ember, ha *) A Munkásügyi Szemle ezt a telepet és annak állapotait már ismertette. MUNKÁSVÉDELEM. Van-e Magyarországon őszinte szociálpolitika ?
