Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - Szociálpolitika és kultura

III. évfolyam. Budapest 1912. január 25. 2. szám MONKÁSÜGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOSITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, VII., Rózsa-utca 29. szám. Telefon: 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.91!. x Szociálpolitika és kultúra.* Dárczy István dr. elnöki megnyitó beszéde. A Népművelő Társaság néhány évvel ezelőtt azzal a céllal alakult, hogy mindazoknak, akik műveltségüket akár alapjában, akár a kultúrának egyik-másik reájuk nézve életbevágó fontosságú, vagy őket különösebben érdeklő ágában hiányosnak érzik, módot és korszerű eszközöket nyújtson arra, hogy magukat továbbképezhessék. Társaságunk e feladatkörén belül kiváló súlyt helyez arra, hogy menten minden politikai célzattól, helyes szociális ismereteket terjesszen, elősegítse a kölcsönös megértést, a tárgyilagosságot és a békés reformmunkát, amelyre hazánk és fővárosunk fejlődésének olyan nagy szüksége van. Társaságunk kulturális munkája lépten-nyomon érintkezik korunk nagy és égető szociális kérdéseivel. A vagyontalan, a munkakeresetéből élő lakosságnak kedvezőtlen helyzete a népművelő törekvéseknek is erős akadálya és ezért a vagyontalan osztályok anyagi helyzetének javítása az intenzivebb kultúrának is a legelső föltétele. Kifejtheti-e a teljes hatását a legjobb iskola, a leggondosabb továbbképzés és az iskolán kivüli oktatásnak számos eszköze, ahol a lakás nem jelent otthont, hanem idegen szobaés ágybérlőktől túlzsúfolt tömegraktárt, a serdületlen gyermek korai tanuja a nemi kicsapongásnak, az alkoholizmusnak, ahol rendet, tisztaságot sohasem lát, hanem a nembánomságnak, a könnyelműségnek és a bűnözésnek válik sokszor szenvedő tanujává. íme egy gyakorlati példa arra, hogy miért kell a népművelésnek a szociális kérdéssel foglalkoznia. Viszont népművelő munkánkra serkent az az erős meggyőződés, hogy mindenkinek keresetképessége is nő, tehát szociális helyzete is sokkal inkább javulhat, ha tudását, műveltségét gyarapítjuk. Erős meggyőződésünk az is, hogy a szociális kérdésekkel nemcsak azoknak az osztályoknak kell foglalkozniok, akiket legérzékenyebben érint. A szociális reform nemcsak kenyérkérdés, nem a jó szívnek, az igazságosságnak kérdése, hanem a politikai belátásnak is fontos követelménye. A társas együttélés szerves; azaz a társadalom minden eleme összefügg a többivel, avval együtt él, egészséges vagy * A Népművelő Társaság szociálpolitikai tanfolyamának 1912. évi január hó 22-én tartott ünnepies megnyitása alkalmával.