Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - Szociálpolitika és kultura

50 Munkásügyi Szemle beteg. Mindnyájunknak állást kell foglalni az összeséghez, ismernünk kell azt a szoros függést, amelyben anyagi, fizikai és erkölcsi jólétünk más osztályokhoz tartozó embertársaink sorsával van. Minthogy az egyének függése a közgazdaságtól, az állam törvényhozásától és a községek kormányzatától napról-napra növekedik, mindenki kénytelen érdekeinek biztosítására a hasonló helyzetű társaival szervezkedni. A szervezett csoportok között folyó érdekharcban a műveltebb osztályok amaz elfogulatlan tagjai részére, akik az összesség jólétét és fejló'dését a szivükön viselik, a legtöbb érdeklődést a munkásoknak helyzetük javítása érdekében indított mozgalma érdemel. Sajnos, a mi vezető osztályainkban még meglehetős idegenkedést kelt minden idetartozó szociálpolitikai törekvés. Műveltebb része is alig ismeri a munkásosztály sajátos bajait és ezért a bajok elhárítására irányuló törekvéseket részben feleslegesnek, részben túlkorainak tartja, részben pedig a külföldnek népszerűséget hajhászó majmolását látja bennük, noha a békés társadalmi fejlődésnek egyik leghatásosabb tényezője az osztályok kölcsönös megértése és az abból fakadó szociális reform. Az első magyar szociálpolitikai tanfolyam ezt a szociális eszményt szolgálja. Ezért fogadtuk nagy örömmel előadóinknak ajánlatát, akik mint a »Munkásügyi Szemle« című szociálpolitikai szemlének megalapítói és irói vezérkara fordultak hozzánk. Kiváló örömünkre szolgál, hogy tanfolyamunk szükségét a főváros tanácsa is kellőkép méltányolta, amidőn a főváros tisztviselőinek és tanítóinak hathatósan figyelmébe ajánlotta e tanfolyamot, amely ép e két élethivatás gyakorlatában ma már nélkülözhetetlen. Előadóink rá fognak mutatni arra, hogy hogyan vált a munkáskérdés a legújabb kor történelmének uralkodó problémájává; miként adta meg a munkásmozgalom az első lökést szocziális törvényhozásnak és minő átalakulást idézett az máris elő társadalmunk alapintézményei: a magántulajdon, a család s a szerződési szabadság terén. Melyek nevezetesen a modern munkásviszony sajátosságai és minő irányban alakítja azt át a szociális szellemtől átitatott jog. Meg fogják ismerni azokat az önsegítő eszközöket, amelyekkel a munkásság a munkafeltételek megállapításáért folytatott harcban a gazdasági egyenjogúságot magának biztosítani törekszik, a közhatalom állásfoglalását ebben a harcban, az e küzdelem enyhítésére, illetve kiküszöbölésére irányuló intézményeket. Egy külön előadás ismerteti a szociálpolitika feladatait a munkásvédelem, vagyis ama sajátos, a testi épséget és egészséget veszélyeztető bajok elhárítása terén, amelyek az ipari munkásokat, kivált a fiatalkorú és női munkásokat fenyegetik. Meg fognak ismerkedni a betegség és baleset esetére való biztosításnak már létező intézményeivel, valamint a munkásbiztosítás jövő feladataival. A munkásvédelemnél és munkásbiztosításnál is egyetemesebb feladatot szolgál a szociális egészségügy, az a tudomány, amely a nagy népbetegségek megelőzésével foglalkozik és a legtöbb követelést támasztja az alkotások tekintetében. Ezek között fontos helyet foglalnak el a munkásjóléti berendezések, amelyeknek neme és száma szerte a világon igen örvendetesen szaporodik. Ide lehet sorolni a modern bérmunkás legszörnyűbb csapásának, az időközönkint visszatérő munkanélküliségnek elhárítására és enyhítésére szolgáló összes rendszabályokat is, mivel ez alatt szokott a munkásság gazdasági helyzetének romlásával egyúttal a fajromlás is a legnagyobb mértékben bekövetkezni és a nyomor az, amely a kriminalitásnak is a legtöbb áldozatot szolgáltatja.