Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 21. szám - A második nemzetközi otthonmunkakongresszus. Zürich, 1912. szeptember hó 7. és 8
752 Munkásügyi Szemle E kongresszusok az egész országnak az illető kérdésekre vonatkozó szociális állapotait felderítő előadmányok alapján folytatnák tanácskozásaikat és állásfoglalásaik erős lökést adhatnak az aktuális szociális problémák megoldásának és fontos gyakorlati akciók kiinduló pontjául szolgálhatnak. A bizottság tagjai a résztvevő egyesületek által kiküldendő 6—6 tag lesz; a bizottság óhajára azonban e számot föl is lehet emelni. A bizottság szervei: a résztvevő egyesületek elnökei, az ügyvezető alelnök és a titkár. Nem lehet kétség az iránt, hogy a csatlakozásra felkért összes szorosabb értelemben vett szociálpolitikai egyesületek, nevezetesen a három nemzetközi egyesület magyar csoportja, a maguk legelemibb érdekükben véglegesen hozzá fog járulni a tervezett egyesületközi kooperációhoz, amelytől csak kölcsönös céljaik fokozottabb megvalósítását várhatják. A három nemzetközi egyesület számos kisebb államban létesített máris sokkal szorosabb szervezeti uniót (Dánia, Finnország, Norvégia stb.), mint ahogy azt az E. Sz. B. keresztülviszi. Ez a kooperáció különben a nemzetközi egyesületek vezetőségeinek Zürichben kifejezett óhaja is és így alig tehetjük fel, hogy a magyar átok, a belső visszavonás, ez üdvös kezdést ne engedje a magyar tudományos és gyakorlati szociálpolitika javára teljesen megvalósulni. Remélhető továbbá az is, hogy más hazai egyesületek, amelyek a bizottságban állandóan nem kívánják magukat képviseltetni, egyes belőle kiinduló vállalkozásokban (pl. kongresszuson) hajlandók lesznek részt venni. Az E. Sz. B. szervezetére vonatkozólag legutóbb megállapított ügyrendtervezet teljes biztosítékot nyújt a kooperációban résztvevő egyesületeknek az iránt, hogy az autonómiájukat a legkisebb mértékben sem fogja korlátozni, ellenben nagy mértékben fokozni fogja saját törekvéseiknek hatályát. A bizottságnak nincs jogi személy minősége, önálló cselekvőképessége, nevezetesen bárminemű anyagi felelősséggel járó jogügyletek kötése tekintetében. Puszta közvetítő szerve az egyesületközi diplomáciának, de szervezetének mozgékonyságánál és tagjainak erkölcsi súlyánál fogva remélhetőleg szociálpolitikai életünknek gyújtópontjává lesz. >^A második nemzetközi otthonmunkakongresszus. Zürich, 1912. szeptember hó 7. és 8. — Irta: dr. Pap Dezső. Az otthonmunka nagyjelentőségű kérdésére, melynek ma már hatalmas irodalmi múltja van, szélesebb köröknek figyelmét előbb az egyes államokban folytatott adatgyűjtések, majd kizárólag az otthonmunkának szentelt speciális kiállítások hívták fel. 1904-től 1910-ig nyolc ily kiállítás volt Európában és pedig kettő Berlinben (1904. és 1906.\ ugyanannyi Londonban (szintén 1904. és 1906.), egy-egy Frankfurtban (1908), Zürichben (1909), Amsterdamban (1909), végül Bruxellesben (1910). Az irodalom, a hivatalos adatgyűjtések, a kiállítások kellően megvilágították az otthonmunka elterjedtségét, az otthonmunkások egészségügyi és gazdasági nyomorúságát, jogi védtelenségét, valamint azokat a veszélyeket, melyek az otthonmunka