Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 21. szám - Egyesületközi szociálpolitikai bizottság

Munkásügyi Szemle 751 és anyagi erőihez, valamint általános alkotmányszervezeti és gazdasági fejlődésünkhöz képest amúgy is nagyszámú keretek szaporítására van szükség, hanem éppen ellenkezőleg a nevezett egyesületekben működő és fenti felfogást valló egyének tömörülésére, a szellemi és anyagi erőknek magasabb egységbe, egy egyesületközi szervbe való összefoglalására, amely a szociálpolitika erőteljes, céltudatos és tervszerű művelésére egyedül alkalmas. Miként a szerves élet terén a nagyfokú specializáció mellett megvan az összes részleteket egybefoglaló szinthézis, azonképen a tudományos életben éppen az egyre nagyobb szakcsoportosulás tesz mellőzhetetlenné egy összefoglaló szervezetet is. Minő nagy haszon származhatik abból, hogy egy-egy nagy társadalmi problémát közgazdák és szociálpolitikusok jogászokkal fognak együtt megtárgyalni! Ellenben egy új tudományos szociálpolitikai egyesület vagy elvonná a nemzetközi munkamegosztásból szükségkép reánk háruló feladatok megoldásától is gyér számú szakerőinket, vagy pedig — új erők híján — tétlenségre volna kárhoztatva. A szociálpolitika népszerűsítésére a Népművelő Társaság mellett, amely az első szociálpolitikai tanfolyammal csak ez évben tett egy folytatásra váró első lépését, számos más népművelő szervezetünk volnának hivatva, esetleg a tudományos szociálpolitikai erők bevonásával. Végül érdekcsoportok, vagy pártok politikai céljait szolgáló új alakulásokról lehetne szó, de ezek a fenti szempontokból természetesen számításba sem jöhetnek. Az egyesületközi delegáció működésétől a következő hatásokat várjuk : 1. A résztvevő egyesületek sociálpolitikai munkája nagyobb publicitást nyer és szélesebb körökre hat ki. 2. A szociálpolitika nagytekintélyű, sokféle tudást és szempontot egyesítő központi szervre tesz szert, amely oly tudományos feladatok megoldását kezdeményezheti, amelyekre a résztvevő egyesületek egyike sem volna egymagában képes (szociálpolitikai feltételek, véleményezések, kongresszusok, szervezetek, kiállítások, szakirodalom, a szaksajtó, szociálpolitikai szakerők nevelése). 3. Bár a bizottság szorosan tudományos munkát kiván végezni, mint a gyakorlati szociálpolitikai eszmék és mozgalmak tudományos központja, hatással lehet a gyakorlati szociálpolitika irányítására és kifejlesztésére Magyarországon. Miután az egyesülés céljait jeleztük, röviden rámutatunk az eszközökre is, amelyek e célok elérésére szolgálhatnak. A delegáció nem avatkoznék bele az egyesületek autonómiájába. Közös megbeszélés tárgyává tenné időközönként tartandó ülésein a napirenden levő szociális kérdéseket. A résztvevő egyesületek szociálpolitikai terveit megvitatná avégből, hogy azok kellő időrendi beosztásban valósítassanak meg és már evvel is biztosítassék külső sikerük. Oly kérdések tárgyalására, illetve előadások rendezésére, amelyeknek hovátartozása kétes, a bizottság jelölné ki a legalkalmasabb egyesületet. A meghívókon, amelyeken az összes egyesületek címeit felsorolnák és az összes egyesületek tagjainak megküldenék, megemlítenék, hogy mely egyesületben rendezik az ülést és a vendéglátó az illető egyesület elnöksége volna. A bizottság fontos kérdésekről adatgyűjtést rendezhet a társegyesületek szellemi és anyagi erejének igénybevételével és azokat kiadhatja. A legfontosabb feladata volna fontos szociális kérdések felderítése és megvitatása végett időközönként szociálpolitikai kongresszusok rendezése.