Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 20. szám - A budapesti diáknyomor
748 Munkásügyi Szemle Az élére állított kérdést különben teljes megvilágításba helyezi dr. V. T. kórházi rendelő sebész-orvosnak kezelő orvosi zárójelentése, melyből kiderül, hogy N. Gy. 1911 okt. 26-án, tehát második baleseti sérülése után 3 nappal »az alkar rosszul gyógyult törése^ kórismével vétetett fel a kórházba, 1911 noy. 11 ig tartott ápolási ideje alatt mindkét alkarcsonton, a hibásan gyógyult törés helyén, új forrasztó anyag termelésére képes sebfelület készítése végett »csontmetszés* (osteotomia) műtéte végeztetelt s a tört csontvégek felfrissített felülete csontvarratok által egyesíttetett. Nyilvánvaló, hogy a Röntgen-lelet segélyével erre a minden fázisában kidomborított műtétre nem lett volna szükség, ha a kórházba való felvételt 3 nappal megelőző állítólagos második baleseti sérülés lett volna az alkarcsontok törésének okozója, mert ez esetben a műtétet végrehajtó orvos nem is végzett volna csontmetsze'st s nem állíthatta volna fel az >alkar rosszul gyógyult törése* kórismét. Ezeknek előrebocsátása után N. Gy. kártérítési igényének, feltéve, hogy 1910. évi május havában, mint ipariskolai növendék, üzemi baleset ellen biztosítva nem volt, elutasítását kell javasolnom, mert felülvizsgálata alkalmával jobb alkarján megállapított, maradandó munkaképességcsökkenést okozó kóros elváltozások tekintetében, az állítólag 1911 okt. 23-án történt második baleseti sérülést indifferensnek kell nyilvánítanom, annyival inkább, mivel ezen második sérülés utáni harmadik napon, a kórházi rendelő sebészorvos a jobb alkar ütődést szenvedett lágy részein zúzódásból származó duzzanatot, a bőralatti kötőszövetben vérömlést, a csonthártyán és az alkarcsontok össze nem forrt tört végein lobos izgalmat: szóval olyan tüneteket, melyek igazolnák, hogy az 1910 május havában történt sérüléséből származó kóros elváltozások a kórházi felvétel idejére számottevő módon rosszabbodtak volna, nem észlelt. SZAKIRODALOM. cH5 Hetven év a magyar ipar történetéből. Az Országos Iparegyesület hetvenéves jubileuma alkalmával az Iparegyesület megbízásából Gelléri Mór kir. tanácsos, igazgató megírta az Iparegyesület történetét. A két részre osztott könyv első része az ötvenéves jubileum alkalmával kiadott ötven év a magyar ipar történetéből című munka nyomán mondja el az egyesület történetét alapításától az 1892. évig; a^ második rész pedig az 1892. év óta eltelt idő történetét tárgyalja. A hatvan ívre terjedő vaskos kötet valóságos repertáriuma a magyar ipar hetvenesztendős történetének. Gazdag adatgyűjteménye minden kezdeményezésnek, akciónak, tervezésnek és minden jelentősebb eseménynek, amely a magyar iparnak történetével összefügg Nélkülözhetetlen forrásmunka a könyv mindazoknak, akik az ipar ügyeivel akár elméletileg, akár gyakorlatilag foglalkoznak és nagyon becses^ útmutató iparosoknak, kik az őket érdeklő intézmények keletkezéséről, fejlődéséről, iparuk további viszonyairól keresnek tájékozódást. A munkát 15 korona beküldése ellenében az Országos Iparegyesület (VI., Gróf Zichy Jenő-utca 4. sz.) bérmentve juttatja a megrendelő címére. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPcST IV. Károly-körút 2. 81 Részvénytőke: 6,000.000 korona. KARTELLEN Ki UL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés , szavatosság-, jég-, üveg- és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153-98. SZÁM. A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF.
