Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 21. szám - Egyesületközi szociálpolitikai bizottság

Ili, évfolyam. Budapest 1912. november 10. 21. szám MONKftSÜGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOS1TÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁS­VÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, II. ker., Fő-utca 23. szám. Telefon: 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.9H Egyesületközi szociálpolitikai bizottság. Irta: dr. Ferenczi Imre. A Magyar Közgazdasági Társaság kezdeményezésére három tudomá­nyos egyesületünknek, a kezdeményező társaságnak, a Magyar Jogász­egyesületnek és a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egye­sületének e célból kiküldött megbízottai, valamint a magyar szociálpoliti­kának több meghívott munkása az ez évi október hó 25-én tartott ülésü­kön egyhangúlag állást foglaltak egy egyesületközi szociálpolitikai bizottság létesítése mellett és azonnal elfogadták az egyesület céljaira, irányára és munkarendjére vonatkozólag kidolgozott tervezeteket. A szociálpolitikánk haladása iránt érdeklődő közvéleménynek, nevezetesen azoknak a csatla­kozásra felkért szociálpolitikai egyesületeknek tájékoztatása végett, ame­lyeknek választmánya eddigelé nem volt abban a helyzetben, hogy ez ügy­ben hivatalosan állást foglaljon, kívánatosnak látszik e helyen röviden ösz­szefoglalni azokat a szempontokat, amelyek ennek a több esztendő óta előkészített egyesületközi kooperációnak kezdeményezőit vezették és ame­lyek a fentemlített ülés résztvevőinél élénk visszhangot keltettek. A magyar közgazdaság átszármazott fejetlenségéből származó visz­szás állapotokhoz az utolsó évtizedekben tudvalevőleg a kapitalizmusra való átmenettel járó bajok csatlakoztak. E bajok az utolsó évtizedben any­nyira kiélesedtek, hogy nemzetünk egyetemes fejlődését komolyan veszé­lyeztetik. Az érdekelt osztályok egyre inkább helyzetük tudatára ébrednek és szervezkedésük zaja tölti be az országot. A szociális kérdések e moz­galmak hatása alatt nálunk is a közérdeklődés homlokterébe nyomultak és ha minden jel nem csal, a legközelebbi években a magyar politikának és kormányzatnak is tengelyévé válnak. A küszöbön levő parlamenti reform módot fog nyújtani a vagyontalan néposztályoknak arra, hogy panaszaikat nagyobb erővel és sulylyal érvényesítsék. Óriási társadalmi problémák fog­nak nálunk is alapos megoldást követelni, amelyekről ma sem az alkot­mányos tényezők, sem a széles közvélemény kellően tájékoztatva nincse­nek. A magyar állam jövője nagy mértékben azon múlik, hogy miként fogják e kérdéseket megoldani és a megoldás nagy mértékben azon fog

Next

/
Oldalképek
Tartalom