Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 20. szám - A budapesti diáknyomor

Munkásügyi Szemle 741 vetik. Követelik az Osborne-ítélet törvényhozási úton való eltörlését. Mezőgazdasági bérhivatalok létesítését, a kereskedelmi alkalmazottak munkaviszonyait rendező törvényt. Az otthonmunkások bevonását a szociális biztosítás körébe, a munkásbiztosítási törvényjavaslat lényeges javítását, a várakozási idő eltörlését és segélyek fölemelését. Ebben a harcias és szenvedélyes hangú kongresszusi tárgyalásban szinte furcsán hatott a világbékeért való demonstráció, a marokkói kalandorpolitika elleni állásfoglalás. Elhatározták azt is, hogy a szakszervezetek élni fognak a munkásbiztosifási törvénytervezetben biztosított joggal és nagyobb gondot fognak fordítani a jövőben a munkásbiztosításra. Béke és erős tömörülés, egyesülés, — ezzel az óhajjal végződött ez a harcias kongresszus. A berlini városi háztartási cselédbizottság szerződésmintája. A nemrég alakult berlini háztartási cselédbizottság első munkájaként szerződés-tervezetet készített, amely alapul szolgáljon a jövőre nézve minden munkaadó és háztartási cseléd között kötendő szerződésnek. A szerződésminta ugyan még nem tökéletes, de mégis olyan kísérlet, amely hivatva van a munkaadó és a háztartási munkás közötti viszonyt egészséges alapra fektetni. Eltekintve a munkábalépés, a bérösszeg és felmondásra vonatkozó rendelkezésektől, amelyek szabad egyezkedés tárgyai, a tervezet a szerződésmintába felveendőnek tartja, hogy a háztartás hány személyből áll, mennyi a 15 éven aluli gyermekek száma, a lakás hány lakrészből áll s melyik emeleten van. Meghatározandónak tartja, vájjon a munkaadó megköveteli-e a mosást, szőnyegporolást, szénhordást. Feltüntetendő, hogy az alkalmazottnak milyen háztartási képességei vannak, mikor s mennyi kimenője van, mikor van szabad délutánja, esetleg estéje. Megállapítandó a szerződésben a templombamenés ideje. Kimondja a szerződés, hogy a cselédszobának belül elzárhatónak és fűthetőnek kell lenni. Megköveteli, hogy az étkezéshez elegendő, zavartalan idő engedélyeztessék. Este, megállapított időn tú!, csak folyó munkákát, mint vacsora elkészítését, ajtónyitást stb. tartozik végezni, ellenben követelhető, hogy késő este mosást, vasalást, súrolást ne végezzen a házi cseléd. Megállapítja a szerződés, hogy a rokkantbiztosítási járulékot mindkét fél egyenlő részben, a betegbiztosítási járulékot a gazdasszony egyharmad, a munkásnő kétharmadrészben fizeti. Minden két hétben vasárnap kimenője van a cselédnek, délután 3-tól meghatározott időig. A cselédkönyvet az alkalmazottnak a szolgálat megkezdése után ki kell adni. Ragályos betegségben szenvedőnek ápolását és kiszolgálását vagy ilyenek ápolására használt tárgyak tisztogatását a cseléd megtagadhatja. Amint látható, a szabad egyezkedésnek még mindig tág tere nyilik. Sok háziasszony lesz például, aki nem fog hozzájárulni a vasárnap délutáni 3 órai munkabeszüntetéshez. Ugyanez áll az évi szabadság engedélyezéséről és sok más részletről. A tervezet viszály esetében elrendeli, hogy a felek a békéltető bíróságként működő jogi tanácsadó hivatal előtt személyesen tartoznak megjelenni. Nem lehet még tudni, hogy ennek milyen lesz az eredménye, de azok után a kedvező eredmények után, melyeket a nyilvános, ingyenes jogvédő hivatalok előtt való békéltetésekkel eddig elértek, a legjobb eredményeket lehet remélni. Budapesten a prostituáltak 80"/o-a a cselédek sorából kerül ki. Csak a cseléd jogviszonyainak rendezése és helyzetének javítása fog ezen a helyzeten javíthatni. Kötelező ipari békéltető bíróságok létesítése a tartalma egy törvényjavaslatnak, amelyet nemrégen a Queenslandi (Australia) parlament elé terjesztettek. Ennek a javaslatnak az értelmében állandó ipari békéltető bíróságot állítanak föl. Munkaadó és munkások közötti viszály esetén a bíró vagy mint közvetítő léphet közbe, vagy a viszályban levő felek képviselőiből tanácskozást hívhat egybe. A munkaadóknak vagy munkásoknak minden egyesülete, amely az ítéletet el nem ismeri, 12.000 korona pénzbírságot tartozik fizetni. Az a munkaadó, aki ennek a békéltető bíróságnak magát alá nem veti, 6.000 korona büntetést fizet, minden egyszeri munkás 240 koronái fizet. Mindenki, aki egy kizárást elősegít, 24.000 korona bírsággal sújtandó és mindenki, aki egy sztrájkban részt vesz, vagy munkásokat sztrájkra izgat, T20 korona büntetést fizet. A sztrájk és kizárás törvényellenes, míg a kötelező konferencia tehetetlennek nem bizonyult az egyetértés helyreállítására és mindkét fél egy erre a célra kinevezett hivatalnoknak 14 nappal előbb jelentést nem tett hivatalosan az egyenetlenségekről. A házicselédek bér- és munkaviszonyai Dániában különösen Kopenhágában és néhány más városban, ahol a cselédek szakszervezeti szervez-