Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - A szociális egészségügy perspektivája

Munkásügyi Szemle 43 Vedelem a kőporból eredő károk ellen. Az angol kőbányakerületekben lakó orvosok a kőporból eredő károkat tanulmányozó bizottságnak a legtöbb esetben azt jelentették ki, hogy a kőport, amely a kőbányákban alkalmazott gépeknél keletkezik, nem tartják az egészségre olyan károsnak, mint általában hiszik. A kőpor a törőgépen egész finommá porlódik és nincs csúcsokkal és élekkel ellátva. Ez oknál fogva nincs más hatása, mint az utcai pornak. Mindazonáltal fel kell tételezni, hogy tuberkulózis-bacilus jelenléte mellett a tüdőszövetet ez iránt különösen fogékonnyá, érzékennyé teszi. Ajánlatos tehát mindenütt, ahol kőpor keletkezik, a kőtörésnél is, a por keletkezését vizlocsolás által megakadályozni. Tanítók a munkásvédelem szolgálatában. A württembergi kormány október hó 2-iki kelettel rendeletet bocsátott ki, melyben felhívja a tanítókat, hogy rnűködjenek'közre az ipari üzemekben alkalmazott gyermekek védelmére vonatkozó törvény végrehajtásánál. A tanítók a gyermekek megkérdezése útján megá'lapípítani kötelesek, hogy a tanulók közül kik foglalkoznak ipari üzemekben s az illetőkről jegyzéket tartoznak vezetni. A jegyzékbe a tanév folyamán a munkaviszonyban történt változás is bejegyzendő. A jegyzékeket a kerületi tanfelügyelőségek az iparfelügyelőséghez juttatják. A tanítók csak azokat az adatokat kérhetik a gyermekektől, melyek a jegyzékek vezetéséhez szükségesek s csak az esetben érdeklődhetnek ezentúl is a foglalkoztatási viszonyok iránt, ha az ipari foglalkoztatásnak a tanításnál hátrányai mutatkoznak. A kereskedelmi alkalmazottakat védő törvényjavaslatot az angol alsóház december 8-án harmadik olvasásban elfogadta. Az eredeti kormányjavaslatnak sok fontos és értékes része kimaradt a tárgyalások folyamán, így többek között a maximáls 60 órás munkahétre vonatkozó rendelkezés is. Lényeges újí tás a hetenkénti egy szabad délután kötelezővé tétele, ami különben már majdnem általánosan eddig is szokásban volt. Szabályozza továbbá a törvény a munkaközi szüneteket. Hat óránál tovább senkinek sem szabad egyfolytában szolgálatban lenni. A déli szünetnek legalább 3/i, a délutáni tea-szünetnek legalább Va óráig kell tartani. Az üzletek zárása nincs a törvényben szabályozva. Felhatalmazza azonban a törvény a minisztert, hogy a záróra egységes rendezését, helyi szabályrendeletek útján szorgalmazza. A törvény január elsején már éleibe lépett. Munkaidő megrövidítése. Bogardus, a chikagói egyetem tanára, nagyon érdekes tanulmányt közöl erről a kérdésről az American Journal of Sociology utolsó számában. Kimutatja, hogy normális körülmények között a fáradtság élettani tünetcsoportja elkerülhető, ha rendes időközben pihen a szervezet. A modern ipari munka olyan, hogy azok a nagy tartalékerők, melyekkei a szervezet rendelkezik és melyek a végső kifáradás ellen megvédik, úgyszólván napról-napra meríttetnek ki. Közöl kimutatást az amerikai ipar munkaerőzsarolásáról. A vasúti forgalmi munkás rendes szolgálati ideje napi 12 óra, de gyakran 16 is. De ha a munkás 16 órát dolgozik, akkor 18 vagy 26 órát van ébren, mert szabályzat szerint a szolgálatbalépés előtt 21/-' órával kell felébreszteni. Az acéliparban foglalkoztatott munkásság egy tipikus képviselőjének bevallása, hogy 20 éve dolgozik a kohónál, és pedig napi 12 órát, hetenkint hét napon át pihenés nélkül. Kétheti turnus után éjjeli munkára kerül a sor. A csere napján vasárnap reggel hétkor kezdődik a munka és végződik hétfő reggel, tehát 24 órán át tart szakadatlanul. Elborzad az ember, ha a vasárnap és pihenés nélküli munka e husz esztendejére gondol! Érdekes kísérletekkel bizonyították be, hogy az egyforma, egyhangú munka sokkal gyorsabban fáraszt és gyakrabban idéz elő balesetet. Egy gyárban 10 munkás fémlemezeket rak gép alá, mely őket háromszögletüvé metszi, 20.000-et egy nap. Ez 20.000 egyforma mozdulat egy nap alatt. A baleseti veszély a munka egyhangúságával, sebességével és a szükséges figyelemmel, vagyis a gép veszélyességével arányosan emelkedik. Meg nem szakított munka az izomműködés pontatlanságát vonja maga után Ha veszélyes oépek melletti munka sebességét növelik, akkor a kifáradás és az izomműködés hibássága gyorsabban lép fel, a balesetek száma matematikai pontossággal emelkedik. A munkaidő megrövidítésének és a pihenők beékelésének ez az élettani kísérleti indokolása kétségtelenül érdekes.