Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - A szociális egészségügy perspektivája

42 Munkásügyi Szemle A magyar törvény eléggé szűk határait, mint látjuk, a végrehajtási rendelet még szűkebbre szorítja. A rendeletre még visszatérünk. Miniszteri rendelet épitési balesetek statisztikájáról. A porosz munkaminiszterium rendeletileg felvilágosította a hivatalos közegeket, hogy az építési balesetek hivatalos közzététele első sorban azt a célt szolgálja, hogy az érdekelt körökkel tárgyilagosan ismertesse meg, miképpen válnak be egyes különleges körülmények között alkalmazott épitő anyagok és építési eljárások. Ezért csak azon balesetek fontosak, melyeket egy szerkezeti hiba vagy hibás anyag okozott és csak azon balesetek közlendők, amelyekben a baleset okára és a technikai kérdésekre különös súlyt helyeztek. Hivatalból úgy szerkesztendők tehát a közlemények, hogy a következő különösen jellemző momentumok tartandók szem előtt; 1. az építési baleset helye és ideje (község, járási kapitányság, tartomány. 2. a baleset leírása, esetleg fényképekkel ilustrálva ; a) az építés minősége (javítás, új épület), az épület állapota, használata, az építő megnevezése (esetleg az építési engedelmet megadó hivatal), az építést eszközlő vállalkozó; b) az építési baleset megnevezése (bedőlés, sülyedés, repedés, anyagromlás stb.) 3. az építési baleset nagysága és a kár a) anyagban, b) testi 'sérülések, halálos sérülések; 4. a baleset okainak hivatalos vagy bírói úton való megállapítása, mint hiányos szerkezet, meg nem felelő annyag használata, hibás kivitel, korai megterhelés, elemi csapások: 5. esetleges adatok az anyag és megterhelési próbáknál. Az építési balesetekről szóló jelentések lehetőleg gyorsan a helytartósághoz terjesztendők fel. Az osztrák munkatanács új szessziója. Az osztrák munkatanács 1911. évi december hó 11-én kezdte meg ötödik működési szakát gazdag munkaprogrammal. Az első tárgya a tanácskozásnak a bányatársládákra vonatkozó törvénytervezet volt. A tervezet a betegsegélyezést és balesetbiztosítást ki akarja venni a társládák hatásköréből s csak a rokkant-biztosítást akarja átmenetileg, a hátramaradottak biztosítását pedig állandóan meghagyni hatáskörükben. Azután a sütőmunkások védelmét célzó javaslattal foglalkozott a tanács. Ez a javaslat a sütőmunkások munkaidejét (kis üzemekben napi 12, középüzemekben 10, nagy üzemekben 8 óra) a munkaközi szüneteket, a vasárnapi munkaszünetet, a különórák díjazását szabályozza s a tanoncok védelmére foglal magában különleges intézkedéseket. Tanácskozás tárgyát képezte továbbá a hadsereg-szállításoknál a munkásvédelemre és a kollektív szerződésekre vonatkozó kikötések. Ezt a kérdést újabb előterjesztés végett az előkészítő bizottsághoz utalták vissza. Ezenkívül még az otthoni munkások védelme, a vendéglők és korcsmák vasárnapi munkaszünete s az ipari és mezőgazdasági munka intenzitására vonatkozó statisztikai felvételek kérdése foglalkoztatta a munkatanácsoí. Uj füstemésztő készülék. A hygiene és technika egyaránt követelik füstokozta bajok megszűnését. A hygiene érdeklődése oda irányul, hogy a belélegzett levegő javíttassék, míg a technika a fűtőanyag megtakarítására törekszik, mert sok fűtőanyag vész el a füstben. Bár a füstemésztő készülékek száma igen nagy, a kérdés teljesen még nincs megoldva. Megoldható volna egyszerűen azáltal, hogy oly fűtőszereket használjunk, melyek kevés füstöt adnak, vagy egyáltalában nem adnak füstöt, tehát a kokszot, vagy az anthracitot. Ezeknek azonban igen magas az árúk s így ez keresztül nem vihető. Éppúgy nem lehetséges, hogy a szenet ne vigyük közvetlenül a kazánba, hanem előbb szabadítsuk meg gázaitól, mert ez igen komplikált és ezért drága berendezést igényelne. Legjobban beváltak eddig azon eljárások, melyek segítségével a szén elégése tökéletesebb, ezt a fűtőkészülékben a huzat szabályozásával és szükség szerint való megerősítésével érik el. Vannak szerkezetek, melyek egyáltalában nem égetik el a füstöt és így csak a hygiene, nem pedig a technika követelményeivel számolnak. Ezek között a legjobb a rácscsal ellátott kémény. „A füstelégetés terén a legújabb találmány dr. Lehmann és Bender találmánya. Ők túlhevített gőzt vezetnek az izzó szénréteg fölé, mi által füst helyett hydrogén és szénoxyd képződik. E közben oxygen is felszabadul s ez a még meglevő koromrészecskéket elégeti. A legfőbb nehézség a kivitelben az volt, hogy a gőz vezetésére szolgáló, elég ellenálló anyagot találjanak. Állítólag ez sikerült is. Ez eljárással 5—10°/o szénmegtakarítás érhető el. De még mindig kérdéses, hogy ezáltal a füsttől megszabadulunk-e.