Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - A szociális egészségügy perspektivája

Munkásügyi Szemle 41 A törvény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából kivételes elbánás alá esnek: a) a nyersrépacukor-gyárak és pedig abban az esetben is, ha azok vegyes üzemek, vagyis ha azokban a cukorgyártás mellett cukorfinomítási művelet is végeztetik; b) a gyapjufésülési és fonási üzem, illetőleg művelet; c) a bányaüzemeknek a föld felszínén folyó munkái, ha azok éghajlati befolyások miatt évenként legalább négy hónapon át szünetelnek, amennyiben e bányaüzemek a m. kir. pénzügyminiszter fenhatósága alatt állanak. Az a—c) pontok alatt említett üzemekre a törvény intézkedései csak 1920. évi január hó 15-től kezdve nyernek alkalmazást. Ellenben a törvény 14. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések és az azokra vonatkozó törvényi büntető határozatok a fentebb a—c) pontok alatt megemlített üzemekre szintén 1912. évi január 1-től kezdve alkalmazandók. A törvény hatálya alá tartoznak a törvény 1. §-ában megjelölt üzemek, — amennyiben a törvény 2. §-ában megállapított kivételek alá nem esnek, — ha azokban rendszerint tiznél több munkás (férfi- és nőmunkás, tanuló), vagyis rendszerint legalább tizenegy munkás van foglalkoztatva és pedig a nemre, a munkabérre, annak fizetési módjára (napi-, heti-, havibér stb.), a termelési műveletben alkalmazottak munkájának minőségére és arra való tekintet nélkül, vájjon az alkalmazott tanonc vagy rendes munkaviszonyban áll-e. A törvény tehát alkalmazást nyer, ha valamely, a törvény 1. és 2. §-a értelmében egyébként a törvény hatálya alá tartozó üzemben rendszerint tiz bármilyen korú férfiés egy nőmunkás (tanuló) van foglalkoztatva. A tiz munkásba nem számít bele az irodai, elárusító személyzet, levelezők, gépírók, árusító segédek. Sőt, ha a vállalat több üzletágból áll, csak a termelési üzletágban alkalmazott munkások számítanak a tiz munkás közé. A kereskedelmi >üzletág« munkásai nem számítanak ide. Ebből folyólag a könyv- és hírlapkiadó vállalatok, mint kereskedelmi természetű üzemek, nem esnek a törvény rendelkezései alá, hanem csak tisztán a nyomdai üzemben alkalmazott munkások tartoznak a törvény hatálya alá. Ha a munkaadó a nőalkalmazottait este 10 óráig foglalkoztatja, azok reggel 9 óra előtt nem kezdhetik el a munkát, viszont reggel 5 órakor csak akkor állhat munkába nő, ha előző este 6 órakor munkából távozott. A törvény 3. §-a alapján az illetékes elsőfokú iparhatóság a nőmunkások tizenegy órai éjjeli munkaszünetének tiz órára való leszállítására, vagyis egy órával való megrövidítésére engedélyt adhat: a) oly üzemekben, amelyek évszakok befolyásának vannak kitéve; b) a törvény hatálya alá tartozó minden üzemben, tehát az a) pont alattiakban is,,ha az engedély megadását kivételes körülmények indokolják. Évszakok befolyásának kitett üzemek azok, amelyek az egész éven át munkában vannak és amelyekben a fogyasztási igények bizonyos évszakokban (nyári, téli stb. idény alatt), vagy bizonyos ünnepi alkalmakkor (karácsony, húsvét, pünkösd stb.) tömegesen lépnek fel (saison-, idényüzemek). Ez üzemekben az éjjeli munkaszünet egy órával való megrövidítésére engedély adható, ha a tömegesen fellépő fogyasztás olyan rendkívüli munkatorlódással jár, mely az engedély megadását indokolttá teszi és pedig úgy a jelentkező szükséglet gyors és pontos kielégítése, mint az arra való előkészülés céljából. Az iparhatóság a törvény hatálya alá tartozó valamennyi üzemnél engedélyt adhat az éjjeli munkaszünetnek egy órával való megrövidítésére, ha azt kivételes körülmények igazolják. Kivételes körülmény lehet minden üzemnél: a rendkívüli munkatorlódás, az anyagoknak és árúknak a megromlástól való megvédése céljából szükséges kivételes munkák, kedvezőtlen időjárási viszonyok, kivételes vasúti vagy hajózási szállítási viszonyok stb. Az engedélyt egy évben összesen legfeljebb 60 napra lehet megadni és pedig ezen belül egyes napokra vagy több egymásután következő napra, mindig az indokolt szükség szerint. Rendkívüli szükség esetén, életmentéskor stb. az iparhatóság megengedheti a teljes éjjeli munkát is legfeljebb 14 napon át, azon túl a kereskedelmi miniszter adhat csak engedélyt. A rendelet befejező fejezetei az eljárást, a felebbezési fórumokat állapítják meg. A miniszter elrendeli, hogy a gyári munkarendben a törvény intézkedései felveendők és a gyárban kifüggesztendők.