Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - A szociális egészségügy perspektivája

36 Munkásügyi Szemle 2. A szeszes italok kiszolgálásának tilalmát fiatalkorúak részére. 3. A szeszes italokban való bérfizetés megtiltását, úgyszintén a munkaközvetítő helyeknek vendéglők, vagy italmérő helyekkel való kapcsolatának tilalmát. 4. Nyilvános, művelődési célokat szolgáló és gyűlési helyiségek létesítését. Olvasó-szobák, alkoholmentes népházak, torna- és játszóterek létesítését. 5. Jó ivóviz-ellátást, a tej, gyümölcs és egyéb egészséges élelmi és élvezeti cikkek fogyasztásának előmozdítását, az alkoholmentes italok szigorú egészségügyi ellenőrzését. 6. Alkoholbetegek részére gyógy- és gondozó intézetek létesítését. A család és társadalom védelmét az iszákosok ellen. 7. Alkoholmentes étkezési rendet a nyilvános nevelő és jótékonysági intézetek, kórházak és fogházak részére. 8. Az italmérések a községek által kezeltessenek oly módon, hogy az alkoholfogyasztással összefüggő minden érdek mellőztessék. Az alkoholfogyasztásból keletkezett jövedelem az alkohol elleni küzdelem céljaira használtassék fe. 9. Minden olyan pénzügyi intézkedések megszüntetését, melyek által magánosok vagy nyilvános testületek az alkoholfogyasztásban érdekeltek. Az alkoholból befolyó minden nyilvános jövedelem, az alkohol elleni küzdelem céljaira használtassék fel. 10. Oly törvény létesíttessék, melynek alapján általános szavazás útján (mindkét nembeli felnőttek részvételével) szeszes italok kimérése valamely község, tartomány, állam, avagy a birodalom, illetve a kanton vagy szövetség területén korlátozható, illetve megtiltható legyen. MUNKÁSVÉDELEM. Kazánkőtisztítás emberáldozatokkal. Irta: Hlavács Kornél, miniszteri titkár-biró. A Budapesti Ásvány olajgyár Részvénytársaság gyártelepén az egyik gőzkazánban lerakódott kazánkó' kitisztogatási munkáját megdöbbentő' súlyos baleset zavarta meg. Négy ember holtan maradt a kazánban és a kazán mellett; kettő halálos, három pedig súlyos sérülést szenvedett. Lényegtelennek látszó, apró hibák, szerencsétlen helyzet összejátszása egész csapat embert döntött a halálba vagy tett nyomorékká. A napilapok közleményei szerint az eset a következőképen történt i A kazánfalazat tetején az egyik gőzkazán, melynek belsejét a tisztogatás után még benmaradt, odatapadt kazánkő eltávolítása végett petróleummal kezelték, nyitva állott. A gőzdóm búvónyilásának fedelét még nem tették a helyére. A lakatostanonc, aki a munkánál segédkezett, a kazánban fejlődött gázoktól elkábult és a buvónyiláson át a mély kazánba esett. A munkások, akik rátaláltak,1) ismételten hiába kísérelték meg a kazánba lebocsátkozni, mert a kazánt betöltő gázkeverékben lélegzeni nem tudtak. Végre három üzemvezető-vegyészmérnök jelenlétében az egyik munkás mentőkötéllel mégis le tudott szállani, azonban alig ért a kazán fenekéig, amidőn a kazánban lévő gázkeveréket a lebocsátott elektromos lámpa vezetékéből kicsapó fényív meggyújtotta. A gázkeverék fölrobbant. A halálosan sérültek között két vegyészmérnök van. Harmadik vegyészmérnök megsebesült. A többi szerencsétlen részint gépész, részint munkás. E kilenc ember szerencsétlensége méltán vonja magára nemcsak a munkásvédelemmel hivatásszerűen foglalkozók, hanem a nagy közönség figyelmét is. Amennyire a napilapok közleményei alapján lehetséges, megkísérlem az esetet boncolni abból a szempontból, vájjon a munkásvédelem mai fejlettsége mellett a biztonsági szabályok betartása és a szükséges mentő- és óvókészülékek készenléte esetén hasonló nagyarányú szerencsétlenség elkerülhető-e. ') Azonnal gyanították, hogy a kazánba szédült, és ez arra enged következtetni, hogy rosszullétről már panaszkodott.