Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - A gazdasági munkások biztosítása az államok törvényhozásaiban

Munkásügyi Szemle 2S szokta*. A serult ezzel szemben arra hivatkozott, hogy neki mint nyomdásznak a mutatoujjára különösen szüksége van s bizonyos munkákat — gépszedést — az ujjának hiányában nem is végezhet. A középső ujj merevsége pedig nyomdásznál annyi, mint az ujj teljes elvesztése. A választott bíróság elnöke a sérült álláspontját magáévá tette s minthogy az orvosi szakértő is ily értelemben nyilatkozott, a szövetkezet képviselője is visszavonta a járadék leszállítására vonatkozó indítványát. Lágyéksérvet üzemi balesetnek ismert el a Deutsches Reichsgericht. Németországban és Ausztriában a lágyéksérvet mint üzemi balesetet nem ismerték el. Az orvosok abból a szempontból indultak ki, hogy a lágyéksérvek veleszületett vagy észrevétlenül keletkező alapon lassan fejlődnek és kilépésük balesetként felfogható minden különös esemény nélkül történik. Azon ritka esetekben, ahol a sérv baleseti keletkezése elfogadható, súlyos betegségi tünetek lépnek fel minden munkát lehetetlenné tevő fájdalmak között. A Reichsgericht dacára ennek elismerte egy mozdonyvezető lágyéksérvét, amelyet elesés folytán kapott, üzemi balesetnek. Miután sérve miatt nyugdíjazták, de nem kárpótolták megfelelően, magasabb nyugdíj végett pört indított. A bíróságok elfogadták a vasút ügyvédjének érvelését, hogy a baleset nem volt oka, hanem csak alkalma a sérv keletkezésének. A Reichsgericht azonban megállapította a baleseti összefüggést azzal, hogy nem azon fordul meg a baleseti összefüggés, hogy a megbeiegedés a baleset nélkül is bekövetkezett volna, ha bizonyos, hogy általa keletkezett. Nők kirekesztése a munkásbiztosítási igazgatásból. A németországi nőalkalmazottak szövetsége kérvényt nyújtott be a birodalmi gyűléshez, hogy a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosító intézetének járadékmegállapító bizottságaiba a nők is legyenek választhatók. A kérvényben hangsúlyozzák, hogy a nők kirekesztése akkor is igazságtalanság volna, ha e bizottságok bírói funkciót teljesítenek. Tényleg azonban ezen bizottságok csak igazgatási funkciót végeznek, mint akár a betegsegélyző pénztárak, akár a balesetbiztosító szövetkezetek igazgatóságai. A nőknek a férfiakkal való egyenjogúsítására való kérelem tehát annál indokoltabb, mert a betegsegélyző pénztáraknál és a balesetbiztosító szövetkezeteknél a korlátlan választójogukat s megválaszthatóságukat a törvény elismerte. Németországi betegsegélyző pénztárak 1910. évi statisztikája. Ez évben 8.217 községi, 4.752 helyi- <Ortskasse), 7.957 üzemi (építési, vállalati), 818 ipartestületi és 1.262 magánegyesületi pénztár működött, vagyis kevesebb, mint 1909. évben. A taglétszám azonban valamennyi pénztárnál emelkedett. A községi pénztárak taglétszáma 1,671.827 (1.625,542), az Ortskasse-k 6,845.940 (6.f.04.585), az üzemi pénztáraké pedig 3,273.710 (3,159.169) volt, továbbá az ipartestületi pénztáraknál 296.521 (283.776) és a magánpénztáraknál 928.606 (800.519) egyén volt betegség esetére biztosítva. A betegségi napokból a helyi pénztáraknál biztosítottakra 58,552 901 (57,340 010), az üzemi pénztáraknál 28,052.511 (27,952.522), a község pénztáraknál 8,904.192 (8,941.083) nap esett, valamennyi betegsegélyző pénztárnál a betegedési napok összesen 104,708.104 (103,368.412) napot tettek ki. Németországvalamennyi betegsegélyző pénztárának bevételei 379,284 496márkára rúgtak (1909-ben 351,105.331 m.). Ebből a betegsegélyezési járulékok összege 357,617.168 (330,550.626) márka. Kiadás volt 350,545.175 (334,563 748) márka, amiből orvosi költségekre 76,440.495 (71,335.248) márka, gyógyászati ellátásra 44,470.182 (43,351.620) márka, táppénzekre 135,952.829 (134.456.435) márka, gyermekágyi és szülésznői segélyekre pedig 6,432.231 márka jutott. Temetkezési segélyekre 7,452.283 (7,424.403) márkát, kórházi (intézeti) ellátásra 45,270.027 (41,706.517), üdülő betegek gyógykezelésére 246.702 (210.492) márkát fordítottak. A kezelési költségek 20,434.195 márkára emelkedtek. (1909-ben 19,266.124 márka volt.) Taglétszám a községi pénztáraknál 203, a helyi pénztáraknál 1.440, az üzemi pénztáraknál pedig 411 biztosított jutott egy-egy pénztárra. A betegségi napokból esett fejenkint 5'33 a községi-, 855 a helyi- és 8 57 az üzemi pénztárakra. Valamennyi pénztárra átlagosan fejenkint 8 01 betegedési nap esett. (1909-ben 8'26.) , • ia _ , , Amint e számadatok igazolják, az 1910. evi eredmény az elozo evvel szemben pénzügyileg és egészségügyileg kedvezőbb volt, mindannak dacára, hogy az orvosoknak millió, a gyógyszerészeknek 3 millió, a kórházaknak pedig ugyancsak 3 millió márkával fizettek ki többet, mint az előző 1909. évben.