Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 13. szám - Ankét a gyermekmunka szabályozásáról

478 Munkásügyi Szemle attól, hogy a mezőgazdasági munkának egyes nemei ártalmasak a gyenge gyermeki szervezetre nézve, a korai kereső munka általán elvonja a gyermekeket az iskoláztatástól és ezzel elzárja előlük a kultúra egyetlen forrását. Kívánatos, hogy a mezőgazdasági munkás gyermeke is 10—12 éves koráig iskolát látogasson és kereső munkát idegenek számára ne végezzen, mivel csak ez esetben tudja megszerezni azt a minimális szellemi tőkét, amely nélkül a proletár az életben még kevésbbé tud boldogulni, mint a vagyonos ember. Bizonyos fokú ismeretek, a szellemnek kiművelése okvetlenül szükséges ahhoz, hogy az egyszerű ember az élet viszontagságaihoz tudjon alkalmazkodni, pályát, lakhelyet stb. változtasson és rosszakaratú emberek félrevezető szándékait idejekorán felismerje. Az iskolára a falusi gyermeknek talán még nagyobb szüksége van, mint a városi gyermeknek, aki más utakon is tesz hasznos ismeretekre szert. Kívánatosnak tartom, hogy a kérdés ezen oldalát úgy idehaza, mint a nemzetközi egyesületnél annál is inkább sürgessük, mivel eredményeket itt különösen csak nemzetközi nyomás alatt érhetünk el. A mezőgazdasági gyermekmunka korlátozásával különben a kivándorlást is észszerűen csökkentjük. Ha ugyanis a felnőtt kivándorlók helyét mindig gyermek- és női munkások fogják a jövőben is elfoglalni, akkor a kivándorlás két legfőbb oka: a kereset alacsonysága és az évi munkaalkalom csekély volta nem szünhetik meg, sőt egyre fokozódva, újabb kivándorlásra vezet. Ezt a körforgást megszakítani csak pozitív reformokkal lehet, amelyek között elég fontos szerep jut a gyermekmunka korlátozásának. Ellenkező esetben egy fordított szelekció fog nálunk Amerika javára végbemenni. Amerikában fognak dolgozni legerősebb, vállalkozó szellemű férfimunkásaink, idehaza pedig csak a gyengébb férfiak, a nők és gyermekek maradnak. Hogy a korai gyermekmunkától kimerített férfiak és a munkában megroppant nők frigyéből milyen generáció fog származni, azt nem nehéz elképzelni. Talán a gyermekmunka térfoglalására vezethető vissza az az amerikai bevándorlási statisztikából megállapított tény is, hogy a magyar bevándorlók egyre nagyobb mértékben hozatják ki gyermekeiket. Már pedig amelyik gyermek amerikai viszonyok között nevelkedett fel, amerikai iskolában tanult, az a régi hazájára nézve — mint azt Hoffmann Géza is megállapítja — végleg elveszett. Azoknak tehát, akik a kivándorlásban minden megkülönböztetés nélkül nemzeti veszedelmet látnak, az országot határrendőrökkel őriztetik és a kivándorlási ügynököket példátlanul drákói szigorral üldözik, anélkül, hogy a kivándorlást e célszerűtlen rendszabályokkal lényegében érintenék, sokkal több eredményt érnének el már avval ís, ha a mezőgazdasági gyermekmunka további elharapódzásának megfelelő szigorral dolgozó törvénnyel vetnének gátat. Áttérve az ipari gyermekmunka szabályozására, itt az első kérdés a szabályozás terjedelmének kérdése. Nem elég a szabályozásnál a gyárakban és műhelyekben végzett gyermekmunkát számbavenni, hanem ki kell annak terjednie az otthoni munkára, sőt a kereskedelem és forgalom terén végzett alkalmi gyermekmunkára is, amely gyakran sokkal egészségtelenebb körülmények között megy végbe, mint a műhelymunka. Már a gyári és műhelymunka szabályozásánál is különös tekintettel kell lenni arra, hogy a vállalkozó a maximális munkaidőn túl otthon ne foglalkoztassa hazaadott munkával a védett korban levőket. A háziipari gyermekmunkát pedig az otthoni munkáról szóló speciális törvényben különösen szigorú szabályozás tárgyává