Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 12. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. 4. ülés 1912. évi május hó 17-én

Munkásügyi Szemle 471 az orvosrendőri boncolás megejtetett volna, minden valószínűség szerint a szív izomzatának elfajulása nyilvánvalóvá válik«, semmi objektív alapot nem találtunk, ellenben a hőguta felvételére a következő bizonyítékok szólnak: 1. Dr. B. 1910. évi június hó 5-iki »balesetbejelentés«-e szerint a baleset (halál) délután 1 órakor következett be. Tudvalevő, hogy a meteorologikus mérések, de a közismert tapasztalat szerint is, a levegő páratartalma, a körlég és a külső levegő hőmérséklete 1 és 2 óra között éri el maximumát. Ez az időpont tehát a hőguta létrehozására a legalkalmasabb. 2. A »M. F. T. H.« 1911. évi augusztus hó 21-iki jelentése szerint »a M—a typusbeli gőzös gépházának fűtőterén, nyári hónapokban, rendes üzemben, a hőmérséklet, az időjárás, szélviszonyok, napszak és szénminőség szerint 38—50° C. között változik, de a 45°-ot meghaladó hőmérséklet csak a szélcsendnél és nyári hónapok déli óráiban szokott beállani.* 3. Hogy a kánikula szolgáltatta meteorologikus viszonyok és a gépház hőmérséklete tényleg alkalmas volt a hőguta előidézésére, kitűnik M. F. tanú vallomásából is (lásd »balesetvizsgálati jegyzőkönyv* 14. §.), amely szerint a ^gépházban akkor 45°-nyi meleg volt«. Látható ezek szerint, hogy úgy a szervezet fokozott hőprodukciójára (459-nyi körlevegő hőmérséklet), mint a melegleadás kiegyenlítő szerepének meggátlására (délután 1 órakor, a meteorologikus viszonyok) meg lévén valamennyi tényező, kórtani szempontból a mechanikus hőguta typikus esetét kell néhai F. J. halálában látnunk. Végső bizonyítékként természetesen hiányzik a boncolat, illetve ennek eredménye. De, tekintve, hogy a bérkimutatás szerint néhai F. ]. állandóan végezte terhes foglalkozását, »szivelfájulás* felvételére egyáltalán nincs objektív okunk. Feltéve azonban még a szívnek is előzetes, de mindenesetre csak kisebbfokú bántalmazottságát, a halált mégis csak hőgutának foghatjuk fel kórtani szempontból oly szervezetben, amely nem tudott minden szervével a hyperthermiás behatás ellen küzdeni. Ezek mérlegelésével, a kísérleti és baleseti kórtan mai ismeretei alapján joggal állíthatjuk, hogy néhai F. ]. halálának oka: mechanikus hőguta, amely agyhüdés útján az erre alkalmas helyi, időbeli és meteorológiai viszonyok folytán szokatlanul nehéz viszonyok között munka közben 1910. évi június hó 5-én déli 1 órakor következett be. Ezen vélemény alapján az O. M. B. P. igazgatósága a hozzátartozóknak a járadékot megítélte. SZAKIRODALOM. Krankheit und soziale Lage. (Herausgegeben von Prof. dr. M. Mosse und dr. G. Tugendreich. ]. F. Lehmann's Verlag, München 1912.) Az orvostudomány kutató laboratóriumainak a külvilágtól elvonuló munkássága szolgáltatta az évek hosszú során át azokat az értékes köveket, amelyekből magának a tudománynak ma már hatalmas épülete alakult. Az eredményeket a tudomány alkalmazta az életben, megismeréseit az emberiség javára igyekezett fordítani. A laboratóriumi kutatásnak ez az átvitele azonban nem mindenkor ment simán, a tudományos felfedezések sokszor egyoldalú következtetések szülői voltak, melyekből hiányzott még az életismeretekkel való összhangba hozás. A bakteriológus, aki a fertőző betegségek okozóit sorjában ismerte meg kutatásai közben, tagadott minden más okot, mely azok kiváltásában, kifejlődésében, terjedésében szereppel birna. Harcba került a hygienikussal, kinek kapcsolata az élettel közvetlen lévén, az okok, alkalmi momentumok egész komplexumát látta. Az orvos, aki a szegényeket, ínségeseket látja el tanácsaival, szakadatlanul érzi azokat a korlátokat, amelyeket neki működése közben az anyagi tehetetlenség szab. Jelentősen tárul szeme elé a szociális helyzet befolyása a betegségek keletkezésére, lefolyására, terjedésére. A szegénység sok betegség számára meglazítja a talajt, a ma orvosa pedig világosan látja, hogy a javulás, a gyógyulás nagyon sokszor a hygienikus viszonyokon, vagyoni állapotokon nyugszik és múlik. A tuberkulózis, a népbetegségek legjelentősebbje, óráról-órára szállította a tapasztalatokat ebben az irányban.