Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 12. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. 4. ülés 1912. évi május hó 17-én
472 Munl ásügyi Szemle Amikor az orvos így lépten-nyomon azt látta, hogy olyan ösvényekre viszi hivatása, amelyeket szociális problémák útjai szeltek át, munkájában mérlegelni kezdte azokat is. Századunkban, melynek minden hullámát egy-egy szociális jelenség hajtja, ezek mind teljesebb méltatásra és megértésre találnak az orvostudománynak a nagy népbetegségek, fertőző bajok megelőzése, legyőzése céljából hirdetett tanaiban és eljárásaiban. Az a jelenság pedig, amit újabban észlelünk, hogy az orvostudománynak egy egészen új ága, a »szociális orvostant fejlődik hatalmassá, hogy egy egészen új alapokra helyezkedő, a tudományos felismeréseket teljesen méltató szociálpathologiai irány érezteti hatását és hogy ennek a modern tudományos megmozdulásnak máris jelentős irodalma és érezhető hatásai vannak, előreveti fényét egy igazán nagyszerű perspektívának : az orvostudomány társadalmakat mentő, osztályrétegeket emelő és fajokat regeneráló hatásának. Ennek az iránynak legújabb és igen jelentőségteljes orvosirodalmi terméke a »Krankheit und soziale Lage« című munka, melynek első része most hagyta el a sajtót. A legismertebb szaktudósok egész gárdája hordja össze benne értékes tapasztalatait, felhasználva a világirodalom minden jelentős adatát. A szociális hatásoknak ily összefüggő egészben való megvilágítása, mely különösen a nagy elterjedtségű betegségekre és betegségi csoportokra terjeszkedik ki, annál értékesebb, mert a nagy közösség szempontjából éppen ez a helyes anyagfeldolgozási mód. Amellett, hogy túlnyomóan a rossz szociális viszonyok hatásait, a szegénység pathologiai következményeit taglalja, nem halad el figyelem nélkül ama veszélyek mellett sem, amelyek a jólétben élők egészségét fenyegetik. A bevezetésben az »ok« és »kiváltó alkalom« széles, tudományos alapon álló taglalása mellett a statisztika nagy jelentősége, anyaggyűjtési módozatainak és fejlődése történetének fejtegetését találjuk. Három nagy fejezete pedig a lakás, táplálkozás és munka, illetve foglalkozás befolyásait tárgyalja a betegségekre és a halandóságra. Minden fejezet önálló egész, melyben a beállított szociális faktor érezhető hatásait minden mellékhatás zavaró uralma alól kivontán látjuk megvilágítva. Ez pedig annál nehezebb feladat, mert a betegségek okai, keletkezése és lefolyása ép annyira nem egységes, mint amennyire nem az maga a szociális helyzet. Hogy a munka minden fejezetének anyaghalmazához az adatok és tapasztalatok egész tárházát a tuberkulózis nyújtja, az, — tekintve e betegség óriási elterjedtségét, mérhetetlen nemzetgazdasági és szociális jelentőségét, társadalmi jelenségekkel tartott kapcsolatait, szinte természetes. Éppen ezért a tuberkulózis elleni küzdelemnek is igen értékes útmutatásokkal szolgál ez a munka. A könyv, miként a szerzők is hangoztatják, neircsak egyedül orvosoknak, hanem szociális témák iránt érdeklődő köröknek Is irodott. igen nagy haszonnal forgathatja a nemzetgaszdász éppen úgy, mint a szociológus, vagy politikus. De a művelt laikusnak is okulásra szolgái, mert egész sokaságát találja benne azoknak az adatoknak, kiváló megvilágítását olyan tényeknek, melyek megismerése nagyon sokféle irányban nemesítője lehet a gondolkodásmódoknak és nézeteknek. Parassin József dr. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, IV. Károly-körut 2. 88 Részvénytöke: 6,000.000 korona KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg- és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153-98. SZÁM. A „MUNKÁSÜGYI SZEMLE" szerkesztősége és kiadóhivatala II., Fő-utca 23. sz. TELEFON : 93-99. TELEFON : 93-99 fIWCARh A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF.
