Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 12. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. 4. ülés 1912. évi május hó 17-én

470 Munkásügyi Szemle MUNKAVISZONY. Munkától való távollét a szolgálati viszonyt nem szünteti meg. A badeni közigazgatási bíróság 1911 október 25. határozata. Határozat: Az igénynek a bíróság helyt ad. Indokolás: Habár az építési ipar kollektív szerződése szerint úgy a munka­adónak, mint a munkásnak ugyanaz a joga, hogy előző fölmondás nélkül minden munkanap végén a szolgálati viszony megszüntessék, még sem lehet a munkás minden igazolatlan távolmaradásában azt a következtetést vonni, hogy ezzel a a' szolgálati viszonynak meg kellett szűnni. Nem vehető ugyanis a szolgálati viszony megszűntnek, ha különböző körülményekből arra lehet következtetni, hogy a szerződő felek akarata a szolgálati viszony fönmaradására irányult. A munka megszakítása azon időben, midőn az időjárástól függő bizonytalan állapot forgott fenn és a karácsonyi ünnepek amúgy is zavarják a rendes üzemet, nem jelenti a munkaviszony megszüntetésének szándékát. ORVOSI VÉLEMÉNYEK.*) Mechanikus hőguta esete. Irta: Dr. Túrán Géza. Néhai F. ]. hajófűtő iratainak tüzetes áttanulmányozása után véleményün­ket a következőkben adjuk: néhai F. J. 51 éves hajófűtő 1910. évi június hó 5-én déli 1 órakor a M. F. T. H. »M—a« gőzösének gépházában összeesett és meghalt. Esése közben a forró kazánhoz ért s égési sebeket szenvedett. A kérdés most már az, vájjon természetes úton beálló hirtelen halálról, vagy a hajó gépházában kifejlődött magas hőfok okozta hőgutáról van-e szó ? Miután boncolás nem tör­tént, ami pedig ez esetben igen értékes adatokat juttathatott volna a vizsgálat birtokába, tisztán az adatok tudományos mérlegelésére vagyunk utalva. Eme ér­tékelések során főleg az orvosi bizonylatokban letett két állítás az, amire súlyt kell helyeznünk. Dr. B. (1910. évi július hó 11.) szerint a halált »nagy hőfok által létrejött reflektorikus módon beállott szivhüdés* okozta; míg dr. M., a b. pénz­tári h. főorvos (1911. évi október hó 27.) szerint azt »a sziv izomzatának elfaju­lása* következtében beálló, tehát önállóan fellépő ^szívszélhűdés* hozta létre. Dr. M. nézetét az iratokban található adatok semmikép sem támogatják. A balesetvizsgálati jegyzőkönyv idevonatkozó kérdéses pontjai (23. 24. és 32.) felelet nélkül valók, nyilván azért, mert nem tudott semmit ilyen bántalomról, je­lenségről az elhaltnak sem közelebbi, sem távolabbi környezete. Ellenben találunk a kereseti kimutatásban bizonyítékot arra, hogy F. J. fűtői munkáját 1909. évi június hó 11-től 1910. évi június hó 5-ig különböző gőzösökön kifogástalanul végezte. Ezek rendkívül fontos bizonyítékok intakt egészségi állapota mellett. Degenerált szivű egyén az emberi munkák egyik legsúlyosabbikát, a hajófűtést nem igen bírja úgy végezni, hogy a végzett munka hiányos voltáról hol itt, hol amott meggyőződést ne szereznének az arra hivatott, közelben levő faktorok. Arra a feltevésre tehát, hogy F. ]. kóros sziveiváltozásban szenvedő egyén volt, a balesetre vonatkozó iratok és mérsékelt alkoholizmusa alapján nem vagyunk feljogosítva. Sokkal jogosabbnak ítéljük azt a feltevést, hogy jelen esetben hőgutáról van szó. Mert amíg az előbbi feltevésre kellő erősségű alapunk nincs, addig erre a körülmények sokasága figyelmeztet. A hőguta az egész szervezet megbetege­dése, amelybe annak minden szerve, minden szövete belé van vonva, azzal a fokozati különbséggel, mely az egyes szervek, szövetek és az egész egyén ellen­álló képessége szerint változó. A tulajdonképeni hőguta, vagy amint a munka közben fellépő ily megbetegedést pontosabban nevezzük: mechanikus hőguta, leginkább oly egyéneknél áll be, akik szélvédett, meleg, tikkasztó vízgőzökkel telített levegőjű, szűk helyiségekben tartózkodnak, dolgoznak. Azt a hatást, amit a szabadban a nap heve vált ki, azt kiválthatja a fűtőberendezések közelsége, szárítókamrák, vagy sok embernek szük összezsufoltsága is. A hőguta beállhat tehát felhős égbolt alatt is, csak a körlég és a külső levegő legyen magasabb fokú. Dr. M. 1911. évi október hó 27-iki leletének azon megjegyzésére, hogy »ha *) Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár balesetvizsgáló orvosi szakosztályáról. Vezető: dr. Lévai József, műtő, sebész-főorvos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom