Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 11. szám - Ankét a gyermekmunkáról

424 nak a halálos kimenetelű betegsége és az azt 14 nappal megelőzött megerőltetés kőzött az okozati összefüggést megállapíthatónak nem tartja . AzOrsz.MunkásbetegsegélyzŐés Dalesetbiztosító Pénztár orvosi ügyosztálya a következő véleményt adta: Néhai S. M.-nak régi sérve volt, hogy melyik oldalon, az nincs az iratok között, ami különben is lényegtelen az eset elbírálásánál. Lényeges azonban az, hogy a műtétnél az derült ki, hogy a régi sérvének tömlőjében lenőtt cseplesz volt, mely a hasüregben szorította le a belet, és így sem kizárt sérve, sem bélcsavarodása nem volt. Rendkívül ftntos a kórházi műtőfőorvosnak fenti megjegyzése, amely éppen érthetővé teszi azt, hogyan húzódhatott a kórlefolyás 1910 október 18-tól, illetőleg október 26-tól október 31-ig, a halál bekövetkezéséig, vagyis H napig. Az állítólagos baleset 1910 október 18-án történt volna. Hogy pedig valamelyes baleset történt, azt a hajó parancsnoka meg is erősíti, mert azt állítja, hogy »ezen időtől kezdve mindig fájdalmat érzett és csak 26-án lett nagyon rosszul amikor orvost hivatott«. Az október 18-26-ig terjedő fájdalomérzést magyarázza meg a kórházi műtőfőorvos lelete. Ugyanis gyakori lelet az, hogy odanőtt cseplesz, sérveknél valamely bélrészlet - leggyakrabban vékonybél — a hasüregben a csep­lesz lemezei közé, vagy a cseplesz és a hasfali hashártya közé ékelődik. Előfor­dulhat, hogy pl. valamely bélrészlet hasprésműködtetésnél, megerőltetésnél beékelő­dik, nem okoz teljes bélelzáródást, de fájdalomérzetet kelt és napok múlva (4—8 nap múlva) a peristaltika fokozódásából jön létre a nagyobbfokú beékelődése a bélrészletnek és így ezen bélrésznek az elzáródása. A részleges bélelzáródás, amit megerőltetés, erős hasprésműködtetés okozhat, mindig kisebb-nagyobb peris­íaltikát vált ki. Minél kisebb fokú a bélrészletnek a cseplesz közé szorult része, annál kisebb a peristaltika és így ez csak kisebb fájdalmakkal jár és hosszabb ideig húzódik el a fájdalom- érzés. Ha ezen idő alatt a peristaltika fokozódik, beáll a teljes elzáródás. Esetünkben elhunyt 1910 október 18-tól, a midőn a megerőltetés — támasz­gerenda beszedése —- történt, ^fájdalmat érzett*, vagyis ekkor állhatott elő a vékony­bélnek a cseplesz közé szorulása részlegesen, oly fokban, hogy 8 napig, október 26-ig neki csak fájdalmakat okozott és ekkor valószínűleg a peristaltika fokozódásá­val lett nagyon rosszul és munkaképtelen. Ezen időtől kezdve a bélelzáródás foko­zódott és 6 nap múlva, a műtét dacára is, halálhoz vezetett. Éppen nem való­színű, ha a dr. S. A. felállította »kizárt sérv és bélcsavarodás« kórisme igazo­lódott volna be a műtétnél, hogy 14 napig elhúzódott volna a folyamat; való­színű, hogy ekkor a halál, ha a műtétet idejekorán nem végezhetik, jóval előbb következett volna be és csak azon lelet alapján, amit a műtőorvos talált, érthető, hogy 8 napig fájdalmakról panaszkodott, 6 napig pedig súlyos beteg volt, vagyis a megerőltetés után még 14 napig betegeskedett. Ezek alapján S. M. halála az 1910 október 18-án elszenvedett balesettel okozati összefüggésbe hozható. Ezen vélemény alapján az O. M. B. P. igazgatósága az elhalt hozzátartozói­nak a járadékot megítélte. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPvJT. V. Károly-körut 2. 88 Részvénytöke: 6,000.000 korona. KARTELLEN KÍVÜL köt fűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg- és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153-98. SZÁM. A „MUNKÁSŰGYI SZEMLE" szerkesztősége és kiadóhivatala II., Fő-utca 23. sz. TELEFON : 93-99. TELEFON : 93-99 A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF.

Next

/
Oldalképek
Tartalom