Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 11. szám - Ankét a gyermekmunkáról

422 Munkásügyi Szemle igénybevételével és a pénztárral szerződéses viszonyban nem álló gyógyintézet igénybevételével felmerülő költség is a pénztárt terheli. Nyilvánvaló tehát az, hogy a törvény az ingyenes gyógykezeltetést mindenesetre biztosítani akarta a tagoknak. Ezeket szem előtt tartva az 58. §. csakis úgy értelmezhető, hogy olyan tagnak, akit csak kórházban lehet sikeresen gyógykezelni, a pénztár köteles ilyen gyógykezelést nyújtani és a meghatározás, hogy a pénztár ezen törvényszakasz szerint kórházi ápolást nyújthat — nem azt jelenti, hogy annak sem köteles ilyen ápolást adni, akinek erre szüksége van, hanem csakis azt, hogy a tag a törvény 58. §-ában meghatározott esetekben, azonban csakis ezen és nem más esetekben is, — köteles is a segélyezési igénye különbeni elvesztésének terhe mellett a kórházi ápolást el is fogadni. A most előadottakból azután önként kövekezik az is, hogy a pénztár nem kerülheti meg az ingyenes gyógykezeltetési kötelezettségét akkép, hogy a kórházi ápolásra szoruló tagot nem utalja kórházba és ehhez utólag sem járul hozzá és így nem vesztheti el a tag a segélyezési igényét akkor sem, hogyha olyan betegségben szenvedett, amit csak kórházban lehetséges gyógykezelni, a pénztár beutalásának kieszközlése nélkül kórházba megy. Minthogy pedig az igénylő vakbélgyuladásban, tehát olyan betegségben szenvedett, amit csak kórházban lehet gyógykezelni, mert műtéttel jár; minthogy továbbá a pénztár az igénylőt csakis közkórházban gyógykezeltethette volna: mindezeknél fogva az igénylő jogai azért, mert pénztári beutalás nélkül ment kórházba, a pénztárral szemben nem változtak. Az igénylő kérelmének az ápolási költség megtérítésére vonatkozó része olyan igény, amely a törvény 158. §-a értelmében a választott bírósági útra tartozik, nem változtat ugyanis ezen az, hogy az ápolási költség tárgyában a közigazgatási hatóság már határozott, amennyiben az igénylő betegségéből felmerült segélyt kér és ettől a segélytől a közigazgatási hatóság határozata őt meg nem foszthatja, mert annak megállapítása, hogy a tagnak a pénztárral szemben miféle igényei vannak, nem a közigazgatási hatóság, hanem a választott bíróság hatásköre alá tartozik. Ahhoz pedig, hogy az igénylő a pénztárral szemben való igényeit érvényesíthesse, nem szükséges az, hogy előbb az 1898. évi XVII. törvényczikk 14. §-ában meghatározott eljárás útján kísérelje meg az ápolási költség fizetése alól való felmentését, mert hiszen a pénztárt az 1907. évi XIX. törvényczikk 59. §-ának első bekezdésében meghatározottnál nagyobb kötelezettség nem terhelheti és így a pénztárra közömbös, hogy a tag, vagy a kórház fellépése folytán lesz-e a költség viselésére kötelezve. Biztosításra köteles szolgálati viszony gyám és gyámolt között. A badeni közigazgatási bíróság 1911 július 11. határozata. Határozat: A biztosítási kötelezettség meg nem állapítható a biztosítási kötelezettségre nézve. Indokolás: A gyámolt, ha a gyám családjában él, a biztosítási kötelezettség hasonlóképen bírálandó el, mint a gyermekek. Ki kell tehát abból indulni, hogy a gyámoltnak a gyám háztartásában vagy iparüzemében való működése magában véve nem elegendő arra, hogy biztosításra kötelezett szolgálati viszonyt állapítson meg, mert a gyám feladataihoz tartozik, hogy gyámoltját megfelelő munkára szorítsa, őt a munka által határozott élethivatásra nevelje, másrészt pedig a gyámolt kötelessége, hogy e tekintetben a gyám rendelkezéseinek megfeleljen. Hogy valóságos munka- és bérviszony fönállását föltegyük gyám és gyámolt között, ahhoz határozott támpontoknak kellene lenniök, például, hogy bebizonyítható legyen: hogy a gyámolt munkája által egy cseléd munkaerejét pótolja. . ORVOSI VÉLEMÉNYEK.*) Daleset és bélelzáródás esetei. Irta: dr. Kammer Manó műtőorvos. I. Néhai G. C. 32 éves, volt erdőmunkás. Az 1910 október 26-án kiállított balesetbejelentés és az 1910 december 9-én kiállított balesetvizsgálati jegyzőkönyv szerint 1910 július 27-én »egy nagy fenyő emelése közben megszakadt, még aznap este betegen hazahozták, 10 napig beteg volt és 1910. augusztus 7-én *) Az Országos Munkásbetegsegélvző és Baesetbiztosító Pénztár balesetvizsgáló orvosi szakosztályáról. (Vezető: dr. Lévai József, operateur, sebész-főorvos.)j