Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - Az 1911. évi július hó 19-ikén kelt németbirodalmi biztosítási törvény; [2. r.]

16 Munkásügyi Szemle rendszerint a vállalkozó baleseti jelentésével kezdődik. Ezt követi a rendőri balesetvizsgálat, amelyet a törvény nem utalt a biztosítási hivatalok hatáskörébe. Az igényjogosult azonban a biztosítási hivatalnál indítványozhatja a vizsgálatot. Megállapítandó: 1. a baleset oka, ideje, helye, lefolyása és módja; 2. a sérült vagy elhalt személye; 3. a sérülés módja; 4. a sérült tartózkodása; 5. az elhalt minden hátrahagyotta és a sérült minden hozzátartozója, aki a felen törvény szerint kártalanítást igényelhet; 6. ama segélyek és járadékok nagysága, amelyekben a sérült a birodalmi biztosítás alapján részesül. Nem vették figyelembe azt a más oldalról tett javaslatot, hogy a vizsgáló rendőrhatóság köteles legyen azokat a tanúkat, akik nem laknak a területén, minden további nélkül, tudniillik a biztosítás teherviselőjének különös indítványa nélkül, a lakóhelyére illetékes rendőrhatóság útján kihallgattatni. Jelenleg a rendőrhatóságot rendszerint nem lehet erre rábirni. A balesetvizsgálatban részt vehetnek vagy pedig ugyanott képviseltethetik magukat: a sérült vagy hátrahagyottai, a baleseti és betegségi biztosítás teherviselője, az üzemtulajdonos, a biztosítási hivatal, végül az iparfelügyelet alá tarlozó üzemekben történt balesetek alkalmával az állami iparfelügyelő. (Ipartörvény 139. §. b) pont.) Mindezeket kellő időben értesíteni kell a vizsgálat időpontjáról. Ha az illető szövetkezet osztályokra oszlik, vagy ha bizalmi férfakat rendelt ki, az illető osztályvezetőséget vagy a bizalmi férfit kell a vizsgálat időpontjáról értesíteni. Ebbe be kell vonni a többi érdekelteket is. A helyi rendőrhatóság megállapítja a tényállást Mindennemű nyomozásokat foganatosíthat. A helyi rendőrhatóság köteles a vizsgálat befejezése után annak iratait haladéktalanul megküldeni a biztosítás teherviselőjének. A határozat hozatala, az 1909. évi tervezettől eltérőleg, minden esetben a biztosítás teherviselőjének hatáskörébe tartozik. Ezzel elkerülni kívánják a felmerült aggályokat, ú. m. az eljárás szétforgácsolódását, a gyógykezelés megnehezítését, a sérültek és hozzátartozóik részére előlegek nyújtásának késedelmét. A biztosítás teherviselője a kártalanítás megállapításáról határozatot hoz és ezt kézbesítteti. A kiadott határozatnak megfelelő kitanítást kell tartalmaznia abban a tekintetben, hogy az ellen egy hónapon belül kifogásnak van helye. Kifogás esetén a sérültet, ha ideiglenes vagy első állandó járadékról van szó, a biztosítás teherviselőjének választása szerint a megállapító közeghez vagy a biztosítási hivatalhoz idézik, állandó járadék megváltoztatása esetén pedig mindig a biztosítási hivatalhoz. Ha a sérült nem jelenik meg, véghatározatot hoznak; ha megjelenik, megtartják vele a tárgyalást. Nyomozásokat foganatosíthatnak; a biztosított megfelelő előleg nyújtásának feltételével, valamely általa megjelölt orvos meghallgatását kívánhatja. Ideiglenes vagy első állandó járadéknál a biztosítási hivatal az iratokat, véleményének nyilvánításával, leadhatja a biztosítás teherviselőjéhez; állandó járadékok megváltoztatása esetén pedig a munkaadók és biztosítottak egy-egy képviselőjének közreműködésével megtartott, nem nyilvános szóbeli tárgyalás alapján véleményt nyilvánítani tartozik mindazokról a kérdésekről, amelyek nézete szerint a biztosítás teherviselőjének elhatározására nézve jelentőséggel birnak, különösen kiemelve a biztosítás képviselőinek netáni eltérő véleményét. Csak ezután hozza meg a biztosítás teherviselője és pedig szükség esetén további bizonyítás felvétele alapján és szabad elhatározásához képest véghatározatát. Ez felebbezéssel, a biztosítási főhivatal határozata pedig, bizonyos korlátok között, a birodalmi vagy országos biztosítási hivatalhoz intézendő felfolyamodással megtámadható. Emellett azonban lényegesen korlátozták azoknak az eseteknek számát, amelyekben felfolyamodásnak van helye. Most ugyanis ki lesz zárva a felfolyamodás, ha 1. betegsegélyről vagy háziápolásról lesz szó; 2. olyan keresetképtelenségre alapított járadékról, amely a felfolyamodási bíróság határozathozatalának idején vagy jogerős megállapítása után elmúlt; 3. olyan járadéki részletekről, amelyeket, állandó keresetképtelenség esetén, meghatározott és már