Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 4. szám - Adatok a vállalati betegsegélyző pénztárak 1910. évi működéséről

Munkásügyi Szemle 127 Artúr, dr. Gyory Tibor, dr. Hajnik Emil, dr. Horváth Ákos, dr. Jurkiny Emil, dr. Kertész ]ózsef, dr. Kiss Gyula, dr. Mándoki Mór, dr. Sági Lajos és dr. Szőcs Elek. Póttagok: dr. Bergsmann ]akab, dr. Papp Gyula, dr. Reitzer Mór és dr. Szegvári István. A f. évi február hó 19-én tartott alakuló ülésen a tanács elnökéül dr. Kiss Gyulát, alelnökéül dr. Horváth Ákost, jegyzőül df. Hajnik Emilt választották meg. A budapesti pénztár és a pénztári tagok fogbetegségei. Mindinkább érvényre jut ama nagyfontosságú egészségügyi követelménynek kielégítése, amely a fogak konzerválására vonatkozik. A külföldön a legmesszebbmenőén gondoskodtak a szegényebb néposztály fogainak kezeléséről s a tanköteles gyermekeket az iskolában részesítik a szükséges fogkezelésben és fogtömésben. A budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatósága e kérdés fontosságától irányítva, elhatározta, hogy tagjainak fogkezelését az eddiginél is sokkalta nagyobb arányok között fogja végeztetni a már meglevő rendelőintézeti osztályokon és még inkább abban az új rendelőintézetben, amely a pénztár építendő székházában nyer elhelyezést. E nagy horderejű kérdés célszerű és helyes megoldása érdekében a pénztár igazgatósága dr. Friedrich Vilmos főorvost és Kiss Adolf igazgatót megbízta a kérdés tanulmányozásával, hogy a külföldön teendő tanulmányúton szerezzenek tapasztalatokat arra nézve, miként volna a tagok fogászati kezelése, fogtömése és műfogakkal való díjtalan ellátása olykép megoldható, hogy az a pénztárnak az elviselhetőnél nagyobb megterheltetést ne okozzon. A pénztár igazgatóságának eme, a tagok érdekében tett intézkedése kétségtelenül kedvező hatással lesz a tagok egészségének megjavítására és számos oly betegség megelőzésére, melyek eredete a hiányos vagy rossz fogakra vezethető vissza. A Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár székházépítése. A budapesti pénztár székházát az Országos Pénztár építi fel. Ezért a budapesti pénztárnak a székesfővárostól székházépítés céljára megszerzett ingatlanát, amely a Köztemető-út és az Alföldi-utca sarkán van, el kell adnia az Országos Pénztárnak. Mivel az ingatlan eladása csak közgyűlési határozattal történhetik meg, ezért a budapesti pénztár 1912 március 17-én délelőtt 9 órakor a régi képviselőház üléstermében (Sándor-utca 8.) rendkívüli közgyűlést tart, amelynek egyetlen tárgya az ingatlan eladásáról határozathozatal. Állami kotrások alkalmazottainak betegsegélyezése. Az Országos Pénztár 1912. évi 5.763. szám alatt köriratot adott ki az összes kerületi pénztárakhoz, melyben utalva arra, hogy az állami kotrások alkalmazottai a szegedi kerületi pénztárnál jelentetnek be, intézkedik azoknak gyógykezelése tárgyában más pénztárnál való tartózkodása esetén. Az alkoholellenes küzdelem és a pénztárak. A munkásbiztosító pénztáraknak az alkoholellenes propagandába való bevonását célozza az Országos Pénztárnak most megjelent 71.434/911. számú körirata, amelyben különösen a korcsmák vasárnapi bezárásáért meginduló mozgalomra hivja fel a pénztárak figyelmét, utal e mozgalomnak az alkoholellenes propagandában elfoglalt jelentős helyére és e cél egyik eszközét látja a pénztárak által rendezendő és az alkoholizmus veszedelmeit ismertető vasárnapi előadásokban. Mit tehetnek a betegsegélyző pénztárak az alkoholizmus ellen ? Ezzel a kérdéssel foglalkozik dr. Deutsch H. brünni pénztári orvos egy most megjelent füzetben. A szerző szerint a pénztárak mindenekelőtt az alkohol lényegéről való felvilágosítással szolgálhatják az alkohol elleni küzdelem ügyét. Továbbá úgy közvetlenül, mint a munkások bizalmiférfiai útján az alkoholfogyasztás csökkentésére törekedhetnek. Ebben úgy a pénztári orvosok, mint a tisztviselők közreműködése szükséges. Végül pedig az alkoholisták szakszerű és a modern követelményeknek megfelelő gyógyítása által ellene dolgozhatnak az alkohol pusztításának. Az alsóausztriai betegsegélyző pénztárak kislakásépítő akciója. Megemlékeztünk már az alsóausztriai betegsegélyző pénztárak kislakásépítő akciójáról. Ezt most a következőkkel egészíthetjük ki. A bécsi pénztári szövetséghez tartozó pénztárak 11,000.000 K tartalékalap felett rendelkeznek. Ennek az összegnek 10°/o-át szándékoznak egyelőre a lakásépítő akciónak rendelkezésére adni. A pénztárak egy lakásépítő szövetkezetet alakítottak, melynek alapszabályai már be is vannak jegyezve. Ilyformán az újonnan létesített állami lakásépítő-