Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 3. szám - Tünetek

111. évfolyam. Budapest 1912. február 10, 3. szám MONKÁSÖGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOSITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉPŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK : Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, VII., Rózsa-utca 29. szám. Telefon: 93-99. Postatakarékpénztár! csekk-számla 24.911. 7 Tünetek. A kereskedelemügyi tárca tárgyalása alkalmával Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselő' költői lendülettel beszélt a szociális érzés és a szociálpolitika terjedéséről. Megállapította, hogy a szociálpolitika egyre nagyobb hódítást tesz hazánkban, hogy egy új korszak fog kezdődni, amely korszak hatalmas lendületet fog adni a törvényhozásnak is. Ez a beszéd december 4-én hangzott el. Január 18-án a képviselőház már tanúságot tett az ő szociális érzékéről, amikor a cséplőgépeknél alkalmazott munkások biztosítási kötelezettségét kivonta az 1907 : XIX. t.-c. hatálya alól és amikor helyesléssel fogadta azt a kijelentést, hogy a vizitársulatoknál alkalmazott, valamint a földmívelésügyi kormány által saját rezsijében végzett földmunkáknál alkalmazott földmunkások az ipari munkások betegség- és balesetbiztosításáról szóló törvény hatálya alól kivétessenek. Ugyanaz a parlament tehát, mely lelkesen tapsolt a szociálpolitika himnuszának, alig 4 héttel később minden szociálpolitikust mélyen elszomorító határozatot hozott, a munkások egy tömegét kivonta azon megbízható gondoskodás alól, melyben a munkásbiztosítás részesítette eddig őket, sőt hozzájárult ahhoz, hogy a munkások egy másik kategóriáját rendeleti úton ugyanilyen sorsra kárhoztassa a földmívelési és kereskedelemügyi miniszter urak egyetértése. Ez a tény teljesen elhomályosítja az ugyanakkor létesült törvényalkotást, mely a gazdasági munkás- és cselédsegélyző-pénztár szolgáltatásait megjavítja, anélkül azonban, hogy a gazdasági munkások biztosításának kérdését a modern követelményeknek és a külföldi viszonyoknak megfelelően a megoldáshoz közelebb vitte volna. Ugyanazon a napon, amikor a képviselőházban ily retrográd irányban nyilvánult meg a szociálpolitikai érzés, a napilapokban a következő hir jelent meg: ^Nagyvárad város közgyűlése Sztarill Ferenc iparkamarai alelnök indítványára elhatározta, hogy felír a kormányhoz az ipartörvény ama részének novelláris úton való sürgős módosítása érdekében, amely a munkáltató és a munkás közötti viszonyt szabályozza. A kereskedelmi kormányhoz intézendő felirat olyan intézkedést kér, hogy a gazdasági munkásokhoz hasonlóan szerződésszegés esetén az ipari munkásokat is elzárhassák.«