Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 2. szám - Munkásbiztosítás külföldön

60 Munkásügyi Szemle azonban szolgálmányait tekintve, most is nagyon fogyatékos. A tengerészek t. i. 3"/°-os bérlevonás fejében 25 évi szolgálat után legalább 96 és legfeljebb 600 frankig terjedő járadékot kapnak. Teljesen munkaképtelenek és családapák 6 frank és minden 10 éven alól lévő gyermek után 2 frank pótlékot kapnak. Az 1881. évi április hó 11-iki törvény értelmében az a kor, amelytől fogva rokkantjáradék adható, 50 évben állapíttatott meg. A baleseti pénztárba a tengeri szolgálatra bejegyzett legénységnek minden tagja kényszer útján köteles belépni. A járulékok egyik felét a biztosítottak, a másikat pedig a vállalkozók fizetik. A sérült vagy megbetegedett tagnak járadéka 204 franktól 300-ig, az özvegyé és ennek halála után 16 éves korukig az árváké 192 franktól 250-ig terjed. Az 1898. évi április hó 6-iki általános balesetbiztosítási törvénynek az a nagy hibája, hogy a vállalkozókra nézve nem mondja ki a biztosítási kényszert, ellenben megszabja a vállalkozónak szavatossági kötelességét a munkásokat érő balesetre vonatkozólag, ha az üzemben mechanikus erő használtatik. A törvény lényegileg csak az iparra vonatkozik. Tartós, teljes keresetképtelenség esetén a járadék az évi kereset kétharmadáig emelkedik. Halálos balesetnél a túlélő házastárs az évi keresménynek 20''V«-át kapja, ha a házasság a baleset megtörténte előtt köttetett és a baleset idején még fennáll. Uj házasságkötés esetén a járadék megváltatik. Apátlan vagy anyátlan gyermekek 16 éves korukig a balesetet szenvedett évi keresményének 15, 25, 35 és 40'V°-át kapják aszerint, amint 1, 2, 3, 4 vagy több gyermekről van szó, azonban ezen esetben a gyermekjáradéknak nem szabad összesen 40"/o-ot túlhaladnia. A járadékok negyedévi részletekben fizettetnek. Ha a járadékra jogosult külföldiek elhagyják Franciaországot, járadékuk háromszoros összegével elégíttetnek ki. Külföldieknek hozzátartozói csak azon esetre járadékjogosultak, ha a baleset idején Franciaországban laktak. A vállalkozó fizeti az orvost, gyógyszert és 100 frank erejéig a temetési költséget. A vállalkozó 48 órán belül minden balesetet köteles a községi elöljáróságnál bejelenteni. A sérültnek joga a baleset után egy év múlva évül el. Ha a sérült a balesetet szándékosan idézte elő, elveszti igényjogosultságát. Az 1910. évi áprlis hó 5-iki törvény a rokkant- és aggkorbiztosítást kötelezővé tette. Ezen törvény értelmében biztosításra kötelezettek mindazon fizetés, vagy bér ellenében foglalkoztatott személyek akiknek évi jövedelme nem haladja túl a 3.000 frankot. A Franciaországban dolgozó külföldiek is biztosításra kötelezettek. A férfiak járuléka 9, a nőké 6 és a 18 éven alóli ifjú munkásoké 41/2 frank. A vállalkozó ugyanennyit fizet minden egyes biztosítottért. A biztosítottak ezenkívül önkéntes járulékot is fizethetnek. Az állam minden járadékhoz meghatározott nagyságú pótlékot fizet. Külföldieknek a pótlék és a vállalkozók járuléka csak akkor szolgál javára, ha ezeknek hazájában a franciák hasonló előnyökben részesülnek. A biztosítottak 55-ik életévüktől fogva kérhetik járadékuk kifizetését. Azok, akik baleset által váltak rokkantakká, korukra való tekintet nélkül megkapják a járadékot. Végül meg kell emlékeznünk a munkanélküliség esetére való biztosításról is, amely a genti rendszer alapján van szervezve. (Folytatjuk. A munkásbiztosítás a képviselőház pénzügyi bizottságában. A képviselőház pénzügyi bizottsága f. évi január 9. napján tartott ülésében tárgyalta a költségvetés keretében a munkásbiztosítás fejezetét. A bizottság előadója, Heltai Ferenc a napi lapok közlése szerint rámutatott a törvény hiányaira és megtámadta az állami munkásbiztosítási hivatalt, amely az előadó állítása szerint csökönyös magatartásával a pénztárakat az anyagi romlás szélére juttatta. Kérte a minisztert, hogy vessen véget a lehetetlen állapotoknak, a közvéleményt pedig megnyugtatás végett tájékoztassa terveiről. A miniszter kijelentette, hogy a ba-