Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 2. szám - A nemi betegségek elterjedése

Munkásügyi Szemle 57 kérdéssel és jóváhagyta a minisztériumnak e tekintetben tett előterjesztéseit. E szerint az országos lakásfelügyelőnek az lesz a hivatása, hogy a lakásfelügyelet egységes és egyenletes keresztülvitele felett őrködjék és a szegényebb néposztályok lakásszerzése tekintetében támasztott követeléseket támogassa, tehát, hogy a városban és a vidéken mindennemű egészségi, erkölcsi és szociális vonatkozású viszás állapot megszüntetésére törekedjék. Városi lakásgondoskodás Zürichben. Zürich városa 1894 óta tervszerű lakás- és birtokpolitikát folytat. A város beépített és beépítetlen telkeinek értéke meghaladja a 33 millió frankot. A város eddig 362 épületet emelt, összesen 587 lakással és 263 üzleti, vendéglői és ipari célokra szolgáló helyiséggel. A város házbérjövedelme az 1909. évben 550.000 frank volt, amely majdnem egész összegében idejekorán folyt be. A lejárat előtti szerződésfelbontás és egyéb okok előidézte kár összevéve csak 692 frankot tett ki. A kezelőségnek a házak bérbeadása és hasznosítása körül tett tapasztalatai, a városi jelentés szerint »tartósan kielégítők.« A város építkezése a jövőben még nagyobb arányokat fog ölteni, mivel a város polgársága népszavazás útján összesen 288 lakással bíró 73 lakóház építésére 5,260.000 frankot szavazott meg. A városi lakások száma, bele értve a város ipari vállalkozásaihoz tartozó munkáslakásokat is, ezzel 900-ra fog emelkedni. A téglagyárak és szabad munkahelyek munkáslakásai Belgiumban 1911. január 1-től a munkafelügyelők ellenőrzése alá vannak helyezve. Az 1910. évi január 5-iki királyi rendelet az ilyen üzemekkel egybekötött munkáslakások számára az egészséget, közbiztonságot és erkölcsösséget védő előírásokat tartalmaz. Az előírások az épületek építési módjára, az előirt lakrészek minimumára, minden lakó számára szükséges minimális légürre, fűtésre, szellőztetésre, ivóvízről való gondoskodásra vonatkoznak. A házasulatlan munkásság nemi elválasztása keresztülviendő. Figyelmet érdemel, hogy alkoholtartalmú italok árúsítása tilos. Norvégiában munkáslakások céljára felvett milliós kölcsön. A norvég gazdasági- és építőbank Londonban egy 14,700.000 korona nagyságú 4°/o-os kölcsönt vett fel, hogy ezen olcsó munkáslakásokat építsen. A »Vorwárts« szerint ezt a tervet az egész norvég munkásság támogatja. Az alkohol, mint a terheltség oka. Dr. Max Silhet, frankfurti orvos a frankfurti elmegyógyintézet nyújtotta anyag alapján megvizsgálta a felmenők alkoholizmusának szerepét a terheltség előidézésében. A vizsgálat 380 betegre terjeszkedik ki, akik közül 225 férfi, 83 asszony. Az 1907. és 1908. évben kezelt 2.532 beteg közül ennyi az alkoholterheltekként felvettek száma Mind a 380 betegnél vagy a szülők, vagy a közeli rokonok iszákosságban szenvedtek. Az alkoholterheltség a különböző elmebetegségek között a következőképen oszlik meg: krónikus alkoholizmus 40%, elmegyengeség és hülyeség 16%, epilepsia 15%, hisztéria 7%. Amit ma általánosan állítanak és tényekkel bizonyítanak, hogy az elmebajok bizonyos formái közvetlenül átöröklődnek, itt is szerepel a terheltség okául, mert az iszákos szülők gyermekeinek 40%-a az alkoholizmusnak esik áldozatául, a betegek további 20°/o-nál az alkohol szintén szerepet játszik a lelki zavarok előidézésében. Tekintélyes azoknak a betegeknek a száma, akiket delírium tremensszel vesznek fel az elmegyógyintézetbe. Gyakoriságukat tekintve ezt követik az epilepsia és a dementia praecox. Az iszákos családokból származó beteg utódaira vonatkozó adatok bizonyára messze mögötte maradnak a halandóságnak, mivel, mint ismeretes, a szülők előéletéről és alkoholizmusáról csak ritkán kaphatunk felvilágosítást. A meddő házasságok száma feltűnően nagy, mivel 130 házas beteg közül 22-é magtalan maradt, 10 házasságról pedig nem sikerült adatokat szerezni. Az ezek levonásával fenmaradó 98 házasságból 205 egészséges gyermek származott és 118 olyan, akiről semmi közelebbi adat nem volt szerezhető; 52 elvetélt, 20 halva született. 75 röviddel a születés után meghalt, 21 görcsökben, 32 pedig infekciós betegségekben halt el; összevéve tehát 200-an pusztultak el vagy már a születés előtt, vagy röviddel a születés után. Az életben maradtak igen nagy százalékánál az idegrendszerben már igen korán zavarok állottak be, az ismert adatoknál a valóság azonban valószínűleg jóval szomorúbb; sokan intézetekben voltak elhelyezve, mások pedig elhagyták volt otthonukat és végkép elzüllöttek. Míg az elmegyógyintézet beteganyagában a társadalom összes rétegei meg-