Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - Munkavédelem a legsötétebb Afrikában

Munkásügyi Szemle A kapott adatokban kifejezésre jutott hihetetlen nagy társadalmi nyomor igazi nagyságáról csak akkor nyerünk teljes képet, ha még kiemeljük, hogy ezen szerencsétlenek közül dolgozott 298 évente 2 hétig ; illetve 177% naponta 1 órát, 4.196 > 2—10 * > 2r0°/u • 3 » 24 672 » 10—30 » * ló'O^o > 4 > 110.202 » 30—52 > » 15'5°/Ü » 6 » 5-1°/o » 8 » rT/o > 9 > 0-30> » 10 » Ezen adatok alapján kiszámítható, hogy az osztrák tankötelesek nagyrésze a rendes tanítás idejében heti 40 órán át kénytelen időelőtt nehéz testi munkát teljesíteni és hogy ezen szerencsétlenek a munkaidő tekintetében is semmivel sem állanak mögötte a felnőtt munkásoknak. Ehhez járul még az a megdöbbentő jelenség, hogy ezen gyermekek között nem kevesebb mint 35.142 éjjel is dolgozott, illetve a korai reggeli órákban kénytelen volt vállalt munkáját teljesíteni. Hogy ezen szégyenletes állapotokban mily nagy károsodása rejlik a szellemi előmenetelnek és a kultúrának, az abból is kitűnik, hogy a szóban forgó statisztikai felvételt eszközlő tanítók kijelentése szerint nem kevesebb mint 68.654 tankötelesnél már kézzelfoghatóan nyilvánult az időelőtti munkába való állásból folyó szellemi elmaradottság, figyelmetlenség és erkölcsi züllés. Gyermekek és ifjúkornak védelmének kiterjesztése. A londoni county council rendeletet bocsátott ki, mely már a mult hó közepén életbe is lépett és mely a gyermekek és ifjúkoruak fokozottabb védelmét célozza. A rendelet szerint iskolaköteles, 14 évnél fiatalabb gyermeket nem szabad napi 7'/* óránál tovább foglalkoztatni és ezt is mindig csak a reggeli 61/-* órától esti 61/-' óráig terjedő időszakban. Oly napokon, amikor iskola nincs, a gyermek munkaideje 8 óra lehet a reggeli ö1/* órától esti 9 óráig terjedő időszakban. Vasárnap a gyermek csak három óra hosszat foglalkoztatható és csak a reggel 7 óra és déli 1 óra közti időben. Borbélyüzletekben stb. 14 évnél fiatalabb gyermek foglalkoztatása egyáltalán tilos. A rendelet nem csak papirrendelet, mert gyakorlati haszna is nagy lesz. így eddig a tejkereskedelemben egész hadseregét az iskolaköteles gyermekeknek foglalkoztatták már a legkorábbi hajnali órákban. Külön rendelkezések vonatkoznak az utcai kereskedelemre. Leánygyermek 16-ik életévéig ebből teljesen ki van tiltva. 14—16 éves fiúkat csak a reggel 6 órától esti 9 óráig terjedő időszakban szabad az utcai kereskedelemben alkalmazni. Külön jelvényt kell viselniök igazolásául annak, hogy a grófsági tanács megengedte nekik az utcai elárúsítást. Ha koldulnak vagy tartózkodási helyüket, lakásukat pontosan be nem jelentik vagy egyébként vétenek a szabályok ellen, az igazolványt megvonják tőlük. Mulatóhelyekben elárusítóknak 16 évnél fiatalabb egyéneket egyáltalában nem szabad alkalmazni. Gyermekek éjjeli munkája gyárakban. Az angol belügyminisztérium bizottságot küldött ki annak tanulmányozására, hogy az 1901. gyári törvény értelmében némely gyárakban még divó éjjeli munkája a fiúgyermekeknek miképen volna korlátozandó. A bizottság tagjai néhány képviselőn kivül a gyári főiparfelügyelő Robinson és Sir Murphy, londoni tisztiorvos. A társadalmi múzeum munkásvédelmi működése. 1910-ben a frankfurti társadalmi múzeum nagyobb mértékben mint azelőtt, vette ki részét a gyakorlati társadalom-politikai és munkásvédelmi munkából. A szociális tanácsadó irodát mind többen veszik igénybe. 756 esetben fordultak tanácsért az irodához. Az esetek egynegyed részében a kérdések a lakásügyre vonatkoztak. Magánüzemek munkásnyugdíjpénzíárainak átalakításánál is több ízben vették igénybe az irodát és kérték tanácsát. A múzeum és Frankfurt városa által közösen fenntartott közhasznú jogvédő irodát és az asszonyok jogvédő irodáját ez évben 28.009 esetben vették igénybe, a nők jogvédő irodáját 12.320 esetben. Ezek meglepően nagy számok. Elképzelhetjük, mily nagy szociális szükséglet kielégítését jelenti ez az iroda, ha aránylag nem nagy városban, mint amilyen Frankfurt, 28.000 esetben fordulnak hozzá tanácsért. A szegénysorsú népesség jogéletében forradalmi jelentősége van az ilyen jogvédő irodának, melynek tanácsai a Ieggyámoltalanabb és legszegényebb népesség javára válnak, mert a szervezett ipari munkásság hatalmas szakszervezeteinek jogvédő irodáit keresi fel. A budapesti társadalmi múzeum a gyakorlati munka ily feladatait is vehetné fel teendői közé.