Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - Munkavédelem a legsötétebb Afrikában

Munkásügyi Szemle 551 Vasár- és ünnepnapi munkaszünet az ügyvédi és közjegyzői irodákban. Miniszteri rendelet, mely 1911. július 30-án jelent meg, rendeli cl, hogy Ausztriában az ügyvédi és közjegyzői irodákban vasár- és ünnepnapon nem szabad dolgozni. Az iroda tulajdonosa maga elvégezheti azokat a munkákat, melyek alkalmazott foglalkoztatása nélkül elvégezhetők; oly városokban, melyekben a közönség és az üzleti forgalom különös érdekei követelik, hogy alkalmazottak is dolgozzanak, az illetékes ügyvédi kamara hozzájárulásával a vasárnapi munkaszünet felfüggeszthető; ez halasztást nem tűrő munkák idejére is meg van engedve. Az alkalmazottat ez esetben sem szabad azonban vasárnap délelőtt többet mint két órán át foglalkoztatni. Ennek ellenében egy fél hétköznapot kap kárpótlásul. Krakkó és Lemberg kerületének ügyvédi és közjegyzői irodáiban az alkalmazottak vallásukra való tekintettel vasárnap dolgozhatnak, ha a hét egy másik napján teljes 24 órai munkaszünetet kapnak. A rendelet ellen vétők az ügyvédi és közjegyzői fegyelmi rendtartás értelmében büntetendők. Ez az emberséges rendelet régi igazságtalanságot szüntet meg s így a mű-velt proletáriátus egy nagy osztályának biztosítja azt a pihenést, melyet az ipari munkásság rég kivívott magának. Nők éjjeli munkájának tilalma Portugáliában. Minden ipari üzemben, melyben 10-nél több alkalmazott dolgozik, 1911 június 24-én kelt kormányrendelet értelmében tilos a nők éjjeli munkája. Az üzemek, melyek ipari üzemeknek minősíthetők, fel vannak sorolva. Kivétetnek a mutatványos, a hajózási, a mezőgazdasági, a halászati, a sótermelést űző, a szállodai és a kereskedelmi üzemek, majdnem több üzem vétetik tehát ki, mint a hány a listában benn marad. Az éjjeli pihenőnek 11 óráig kell tartania. Ebben is, a kivételek tekintetében is, alkalmazkodik a rendelet a 1906 szeptember 26-án kelt berni nemzetközi egyezményhez. A kivételeket engedélyező hatóság a kerületi iparfelügyelőség lesz. A gyapjúfésülő- és szövőiparra, oly bányaüzemekre vonatkozólag, melyek üzeme legalább négy hónapon át évente szünetel és a répacukorgyártással foglalkozó üzemekre vonatkozólag a rendelet csak 1919-ben lép életbe. A kivételek, melyeket a berni konvenció engedélyezett, tehát Portugáliában is, úgymint nálunk is, bőven vétettek igénybe. A mivel a törvény munkásvédelmi hatása, eleven ereje, úgyszólván semmivé lett. Portugáliában is, nálunk is. Rendszeres orvosi ellenőrzés a francia ólomüzemekben. Az üzemtulajdonos alkalmazza az orvost, kinek minden üzemben, ameiyben a munkás az ólommérgezés veszélyének különösen ki van téve, miniszteri rendelet értelmében rendszeres ellenőrző szolgálatot kell végeznie. A rendelet ezeket az üzemeket külön felsorolja. Ide tartoznak: ezüsttartalmú ólom csiszolása, villamos akkumulátorok gyártása, ólomhuták, kristályüveg gyártása és feldolgozása, ólomtartalmú máz gyártása és feldolgozása, a fazekasipar, a porceílán- és fayencefestés, a sokszorosító-ipar, a kerámiai kromolitografia, ólomvegyületek, ólomoxidok, ólomsók és ólomfestékek gyártása és feldolgozása. Ezekben az üzemekben nem szabad munkást alkalmazni, kinek nincs bizonyítványa orvostól, hogy ólommérgezés tünetei ki nem mutathatók nála, és hogy oly betegségben, mely ólommérgezésre hajlamosít, nem szenved. A bizonyítványt egy hónappal a felvétel után és minden további negyedévben meg kell újítani. Minden munkást, ki rosszul érzi magát a munka folytán, vagy aki orvosi vizsgálatot óhajt, az üzemtulajdonos meg tartozik az orvossal vizsgáltatni. Két eredendő bűne van a rendeletnek. Az egyik az, hogy az orvos az üzemtulajdonos alkalmazottja, tehát attól függ; a másik és nagyobb hiba az, hogy kitiltja a beteg és munkára nem alkalmas, az üzemben megbetegedett munkást a munkából, de nem törődik tovább a sorsával. Nem kárpótolja, nem gondoskodik gyógyításáról. Az angol gyárak tisztántartása. Az 1901. angol gyári törvény számos rendelkezést tartalmaz, mely a gyárak tisztántartását és az egészségügyi követelményeknek megfelelő állapotban való tartását előírja. Egy ilyen rendelkezése a törvénynek előirja, hogy rendes időközben meszelni kell a gyár falait és lemosni a falakat. A miniszternek joga van kivételeket engedélyezni, ahol igazolva látja, hogy a gyár tisztántartása nem követeli meg a falak lemosását vagy meszelését, így mostelrendelte.hogy mindazokban a gyárakban, melyek legalább kettős rétegével egy mosható vizi festéknek vannak festve és minden három évben legalább egy iiy festékréteggel újra festetnek, a falakat minden 14 hónapban kell lemosni. A gyár tisztán tartandó, az iparfelügyelő e rendelet dacára bármikor elrendelheti a falak lemosását vagy újrafestését.