Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 17. szám - Munkavédelem a legsötétebb Afrikában
Munkásügyi Szemle Hiszen kétségtelen, hogy az itt lefektetett munkásvédelemnek még egy kevéssé afrikai ize van, de azért a német nép érdemét az nem csökkenti. Mert a német gyarmatokon most oly jó a munkaviszony, hogy oda tódul az értékes munkaerő Afrika más részeiből. Milyenek lehetnek hát a munkaviszonyok egyebütt — a sötét Afrikában? A gyermekek ipari foglalkoztatásának megdöbbentően nagy elterjedtségéről tanúskodik az osztrák munkásstatisztikai hivatal legújabb, *Erhebungen über die Kinderarbeit in Österreich im Jahre 1908** cím alatt közreadott kiadványa. Az osztrák iskolakötelesek körében foganatosított statisztikai felvételek csak a tankötelesek egytizedére terjedtek ki, mindamellett ezek már is oly sivár képét adták a gyermekek kihasználásának, hogy hozzá hasonlót más kulturállamban alig kaphatnánk. Nem kevesebb mint 148.368 iskolásgyermekről derült ki, hogy már hihetetlenül korán kénytelen ipari munkába állani. Ezen ijesztő nagy szám a vizsgált gyermekek 34"8 százalékát tette ki. A korai munkában álló tankötelesek viszonyszámai egyformán a 30-60 százalék között váltakoztak, akár Stájerországot, Krajnát, Karinthiát, akár Morvaországot, Galiciát vagy Bukovinát tekintjük. És várakozás ellenére a törvényes vagy törvénytelen gyermekek ipari foglalkoztatásáról kapott arányszámok is meglehetősen közel állanak egymáshoz. A törvényes gyermekek 346 százaléka, a törvénytelen gyermekek 37'3 százaléka kényszerült ipari munkába állani ugyanakkor, amidőn egyúttal az iskolakötelezettség terhe is reájok nehezedett. Csupán az árvaságra jutott gyermekek ipari foglalkoztatásában állapítható meg jelentékeny különbség a törvényes és törvénytelen gyermekek között. Előbbiek 418 százaléka, utóbbiak 48 8 százaléka állott ipari munkában ; bizonyítékául annak, hogy távolról sem csak a proletárszülők önzése, kényszeríti a gyermekeket a korai munkálkodásra. És ha már magában ezen általános adatok gondolkodóba ejthetik azokat, akik tudják, hogy a fejlődésben álló gyermekek mindenkinél jobban igénylik a gondozást és a munkától való felmentést: akkor az alábbi adatok még inkább megdöbbenthetik azokat, akik állítólag a munkásosztályt megtizedelő nagy gyermekmorbiditás és halandóság igazi okai felől még mindig nincsenek tisztában. Ezért hálával is tartozunk az osztrák munkásstatisztikai hivatalnak azon kíméletlen alaposságért, melylyel a gyermekmunkára vonatkozó minden fontos részletkérdésre kiterjeszkedett és a nyert eredményeket, bármily megrázóan tárják fel az osztrák proletárgyermekek sorsát, napvilágra hozta. Az idevágó adatok a következők: A foglalkoztatott tankötelesek i7-8°/o-a (= 27.030) állott a 6— 8 életévben, » » » 35'6%-a (—39 019) > » 9—10 > » > » 497°/o-a (=50.722) » » 11-12 > » > » 52'2%-a (= 28.703) » » 13—14 » A foglalkoztatott tanköteleseknek kor és az egyes alkalmaztatási ágak szerinti megoszlását az alábbi összeállítás tükrözi vissza (100 iskolásgyermekre vonatkoztatva) : Alkalmaztatás módja 6-8 éves 9—10 éves 11-12 éves 13—14 éves Háztartásbeli 25-6% 29-0% 31-0% 14-4% Mezőgazdaságban .... lT2°/o 28'1% 35'3% 7r4°/o Ipari foglalkozásban . . . 24-6°/o 25'5°/o ' 30-3°/o 19'6% Vendéglő-korcsmaiparban . 12 2% 24-4% 407% 227°/o Kereskedelemben .... 7'3°/o 207% 391°/o 32 9% Kihordók 15'1% 292% 395°/o 16'2% Egyéb alkalmaztatásban 87°/o 25-9°/o 38'50/o 26'90/o Több alkalmaztatás egyidőben 15-3% 26'4% 37'2% 21 '1% Összesen . . . 18-5% 267% 35*0°/o i9'8°/o Ha pedig a gyermekmunkások megoszlását az egyes iparcsoportokban, azok korára való tekintet nélkül vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a kő-, föld-, üveg- és agyagiparban 2.317, a fémgyártásban 1.353, a faiparban 5.103, a bőr-, sörte-, tolliparban 1.683, a szövő-fonóiparban 17.216, a ruházati iparban 4.259, az építőiparban 1.047 tanköteles volt alkalmazva. * Verlag von Alfréd Hölder. Wien 1910.
