Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 1. szám - Munkások táplálkozása
90 Munkásügyi Szemle következmények folytán kereseti képességében nem szenvedett kárt. Ezen ítélet ellen igénylő fölebbezést jelentett be és 1908. évi január hó 21-től fogva 10—15 százaléknyi járadékot kért. Indokolására panaszos munkaadójának, W. festőnek 1908. évi szeptember hó 1-én kelt bizonyítványát mutatta be, melynek értelmében munkaadó panaszosnak, ki már 20 éve szakadatlanul nála dolgozik, csak hosszú szolgálatára való tekintettel, továbbá pontossága és megbízhatósága folytán adja meg az előbbi órabért, más helyen igénylő alig kapná ezen órabért, mert nem tudja valamennyi munkát végezni, különösen nem tud állványon és magasabb létrákon dolgozni. A biztosítási hivatal igénylőnek 10°/o-os részjáradékot itélt meg a következő indokolással: A választott bíróságtól eltérőleg a biztosítási hivatal dr. F. szemorvostanár kifogástalan 1903. évi október hó 28-án kelt szakvéleménye alapján azon meggyőződést nyerte, hogy az 1907. évi december hó 14-én történt üzemi baleset folytán beállott következmények nemcsak kényelmetlenek a munkában, hanem keresetképességét is csökkentik. A sérült panasza, hogy némely munkát, különösen az állványon, vagy magasabb létrákon nem végezheti, mert ezeknél »árnyakat« vesz észre és szemét kápráztatja, szakértő az objektív vizsgálat alapján hihetőnek találta és azzal magyarázta, hogy a túlnagy pupilla ilyennemű kápráztatási érzetet kiváltani képes. Ezen baj súlyosan érinti igénylőt, miután a véleményező szakorvos szerint a baj nem szüntethető. Igénylő tényleg nem is végzi többé a fönt érintett munkákat, amint kitetszik munkaadója bizonylatából, melyet a biztosítási hivatal elfogadhatónak talál. Ehhez járul, hogy a hiányos accomodatió is igénylőt munkájában akadályozza, bár közeiben végzendő munkához alkalmas konvex-üveg használata a helyzetet javítja, igénylő tehát a kifejtett okokból az általános munkapiacon nagy mértékben hátrányban van más teljes értékű munkással szemben. A sérültnek az 1907. évi december hó 14-én történt balesetre visszavezethető keresetképességének csökkenését a biztosítási hivatal a szakvélemény alapján a teljes munkaképesség tíz százalékában állapította meg. A Berufsgenossenschaft tehát a megfelelő részjáradék megfizetésére köteleztetett, mely 1908. évi január 21-től fogva fizetendő, mert panaszos ezen naptól folytatta rendes munkáját és így e napon szűnt meg táppénzigénye. SZAKIRODALOM. 1 Dr. Zerkowitz Zsigmond: A föld értékemelkedésének megadóztatása. (Budapest, 1910 Deutsch.) Az adórendszerek szociális hatása egyre több figyelemben részesül; ma már nemcsak a progresszivitást követeljük meg az adóztatástól, hanem azt is, hogy az egyes adónemek megválasztásánál a népesség valódi megterhelése a keresettel arányban álljon. Első sorban a munkanélküí szerzett jövedelem az, mely a legnagyobb megadóztatás alá vonandó; e jövedelmek egyik legnevezetesebbje a föld értékének emelkedése. Ennek megadóztatása nálunk még idegen. Németország községi életében azonban már megvalósult, amennyiben eddig körülbelül 500 község hozta be az értékemelkedési adót és a német birodalom belátván, hogy ezzel nagyon jövedelmező adóalapra tehet szert, meg kívánja azt a községekkel osztani és kimondta, hogy 1912. évi április hó l-ig a birodalmi gyűlésnek meg kell a birodalmi értékemelkedési adótörvényt alkotnia. Franciaországban Páris községi adóbevételei között jut szerepe az értékemelkedési adónak, Anglia pedig nagy parlamenti viharok után ez évben iktatta törvényei sorába. Nálunk a székesfőváros 1907-ben tárgyalt az üres háztelkek érték szerint való megadóztatására, valamint az értéknövekedési adó behozatalára egy javaslatot, mely azonban az érdekeltek ellenállása miatt még ma sem valósult meg. A szerző ezt a kérdést úgy az elmélet mint a gyakorlat szempontjából ismerteti, munkájának érdekes és élvezetes előadásával bizonyára széles körben híveket szerez az értékemelkedés megadóztatásának. X. ^ie Socialversicherung als Organisationsproblem« cím alatt jelenik meg dr. Verkauf Leónak az osztrák munkásbiztosítási törvényjavaslatot tárgyazó könyve, melyre felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét. Megrendelhető a Munkásügyi Szemle kiadóhivatalában, ara 7 korona.
