Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Munkások táplálkozása

Munkásügyi Szemle 41 Fáiéi lábak. Igen nagy azoknak a kisebb és nagyobb bajoknak a száma, melyekben az emberiség ősidőktől fogva szenved és az emberi elme fáradhatatlanul kutatja fel a bajok leküzdésére szolgáló eszközöket. De ezt a küzdelmet gyakran nem kiséri a kivánt siker, mert a szenvedő emberek legnagyobb része indolens és amíg a baj még kicsi és aránylag könnyen meg lehetne szüntetni, nem keresi a segít­séget. Később, mikor már idült a baj, annak leküzdése már nagyobbb idő- és pénzáldozattal jár és sok ember nincs abban a helyzetben, hogy ilyen áldozatokat hozzon. Azon számos bajok közt, melyekben az emberek szenvednek, a legkülönbözőbb láb­bajok vannak legjobban elterjedve. Ez könnyen érthető. A láb hordja az egész test terhét, az képezi a mozgás bonyolult mechanizmusát cs majdnem minden embernél a lábnak kell a leg­nagyobb munkát végeznie. Ennek a fontos me­chanizmusnak a kellő védelmet kell tehát nyújtani és működését megkönnyíteni. De a tapasztalat arra tanít, hogy ez nem történik kellőképpen, mert igen sck ember nem fektet a helyes lábbelire olyan súlyt, amilyent kellene. Mindenki azon van, hogy ebben a tekintetben is legolcsóbban járjon, dacára annak, hogy az olcsóság ebben az esetben igen sokba kerül. Különösen a ludtalpúak nem tulaj­donítanak ennek a bajnak oly jelentőséget, amilyent megérdemel. Pedig minden­kinek tudnia kellene, hogy ez a baj nem lehet jelentéktelen, hisz az ebben szen­vedő fiatalemberek alkalmatlanok a katonai szolgálatra is, mert a ludtalpú ember nagyobb menetelésekre képtelen, mivel gyorsan kifárad és nem képes bajtársai­val lépést tartani. De nemcsak a járás, a hosszas állás is nehezére esik a lud­talpúnak, mert az alsó végtagok említett mechanizmusában hiba van. Már sokféle kí­sérlet történt arra nézve, hogy evvel a hi­bával számot vetve, a ludtalpúak járóképes­ségét emeljék. Különösen orthopádek fárad­tak azon, hogy oly cipőket készítsenek, melyek megkönnyítik a járást és állást, rie ezek a cipők csakhamar elvesztik formáju­kat és akkor már nem felelnek meg a kivánt célnak. Szerencsés ötlet volt tehát, ludtalpú lábak részére oly fűzőket készíteni, melyek a szükséglethez alkalmazkodnak, mert a fű­zést lazábbra vagy szorosabbra lehet venni. A feltaláló ezeket a fűzőket szaba­dalmaztatta és a Székely és Társa céget, Budapesten, IV., Muzeum-körút 9., bizta meg a szabadalmazott Laufer-féle ludtalp-fűzők kizárólagos előállításával. A cég egy füzetkét adott ki, amelyben ez a ludtalp-fűző le van irva és rajzok mutatják, hogyan kell az embernek mértéket vennie, hogy a rendelést levélben is lehessen megtenni. A szabadalmazott Laufer-féle ludtalp-fűzők árai: gyermekek részére 6, leányok és fiúk részére 8, felnőttek részére 10 korona. Egyszeri pénz­kiadással eléri az ember azt, hogy évekig jól járhat és a legtöbb esetben állan­dóan segítve legyen a baján. A Székely-cég különlegessége az orthopádiai cipők minden fajtája, mely ott orvosi és sebészi tekintélyek utasítása szerint készül. a> ö » »nuiiiiia« ma9yar anyag-gyár reszv.-t. BUDAPESTEN, V. kerület, Visegrádi-utca 17-ik szám. GYÁRT : Mindennemű tömítőanyagokat, szivattyúk, compressorok, valamint alacsony-, magasnyomású és túlhevített gőzgépekhez. = Külőnl.: »Hunnia< magasnyomású tömítőlemez. A magyar királyi államvasutak, állami, kincstári és városi üzemek szállítója. Hazai gyártmány !

Next

/
Oldalképek
Tartalom