Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 16. szám - A magyarországi szakszervezetek 1907-1910-ben

514 Munkásügyi Szemle De kárhoztatja a memorandum a tagnyilvántartásnak azt a módját is, melyet a tervezet az úgynevezett .kerületi hivatalok ^(Bezirksstelle) révén [akar megvalósítani. A baleseti sérültek kórháza Berlinben. A biztosítási kötelezettség kiterjesztésével fölmerült annak a szükségessége, hogy a baleseti sérülteket szakszerűen kezeljék. Ennek a szükségszerűségnek következtében alapították meg a berlini kórházat a Hasenheiden. A kórház maga régebben épült gyermekek számára. A gyermekkórház azonban kiköltözött és az épületet a modern klinikai követelményeknek és új céljának megfelelően átalakították. így átalakítva a kórházat 1910 október 10-ikén nyitották meg. A kórház két főépületből áll, amely mögött egy 500 négyzetmétergyi jól befásított park terül el. A verandákon napközben a könnyű betegek élvezik az egyéb gyógykezeléssel egybekapcsolt légkurát. A kórházat férfi- és női osztályra osztották, azonfölül pedig megint három osztályra. Eleinte arra számítoltak, hogy nem lesz elegendő baleseti sérült, akit elhelyezhessenek. Rövid idő alatt kiderült, hogy a mindig telt kórház betegei közül kétharmad a baleseti sérült, egyharmada pedig pénztári beteg. A kezelést igénylő friss baleseti sérülteket a pénztárak, a megfigyelést, szintúgy utókezelést igénylő régebbi eseteket — a 13. hét után — közvetlenül, az illetékes Berufsgenossenschaft, valamint a választott bíróság és a birodalmi munkásbiztosítási hivatal megbízásából utalják a kórházba. A gyógykezelésben a legmodernebb gyógymechanikai eljárások és forró levegővel való kezelés mellett a legkülönbözőbb fürdőket is alkalmazzák. A legújabb kor követelményeinek megfelelő Röntgen-osztály is rendelkezésre áll szakszerű vezetés alatt. A napi költség a különböző kezelésekkel együtt 4 50 márka. A Röntgen-eljárásért kell csak nagyon mérsékelt díjat külön fizetni. A pénztári tagokért 3 márkát fizetnek naponta. A kórházban baleseti sebészeti, külön hasi-sebészeti, ideg-, belgyógyászati, gyógymechanikai, orr-, torok- és fülgyógyszati, valamint szemészeti osztály van. A magas, szellős, világos színekben tartott kórtermek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek hangulatát emelje és jókedvre hangolja őket. A kórházi megfigyelés és kezelés hatásosan elősegíti, hogy a sikeres gyógyeredményeket a sérültek túlzása (aggravatio) és a szimulálás károsan ne befolyásolja. Kiderült az is, mennyire fontos a későbbi megítélés és véleményezés szempontjából a szakszerűen végzett első vizsgálat s a talált tüneteknek írásbeli feljegyzése. A szakszerű kezelés pedig értékes tapasztalatokra vezet. Minden szakember tudja, milyen nehéz véleményt leadni arról, vájjon a fej sérüléséből származó hallási zavarokat balesetnek minősíthet-e. Az ilyen kétségeket azonban egyszersmindenkorra megszüntetik, ha a sérültet a megállapított alapelvek szerint megvizsgálják és egyúttal megvizsgálják azon szervek funkcióját is, amelyeknek látszólag közvetlenül semmi közük a baleset okozta sérüléshez. Belga bányamunkások aggkori biztosítása. 1912 január elsején lép életbe az 1911 június 5-iki belga törvény, mely a bányamunkások aggkori biztosításáról rendelkezik. E törvény alapján minden belga bányamunkás, ki 1912 január 1-én nem töltötte be 60. életévét, biztosításra kötelezett. A biztosításról a bányatulajdonosok kötelesek gondoskodni. A járulékok fizetéséről szintén, amit a munkások béréből levonhatnak. A fizetési kötelezettség megszűnik, ha a befizetett járulékokból a 60. életévtől kezdődő legalább 360 frank évi járadék biztosítva van. Az átmeneti időszakban azok részére, kik életkoruknál fogva rendszeres befizetések által már nem biztosíthatják maguknak a minimális járadékot, a bányatulajdonosok kölcsönösségen alapuló pénztárai kötelesek a járadékot biztosítani. Ezekhez a járadékokhoz az állam is hozzájárul. Külföldiek, viszonosság alapján, a belföldiekkel hasonló elbánásban részesülnek. A magyarországi szakszervezetek V. kongresszusa alkalmából a szakszervezeti tanács terjedelmes füzetben számol be a szakszervezetek állapotáról. Az 1907. év s az azt megeló'zó' három esztendő a szakszervezetek rohamos fejlődésének ideje volt. Ez a fejlődés 1907-ben érte el tetőpontját. Az 1907. év végén azonban már mutatkoztak a gazdasági krizis jelenségei, MUNKAVISZONY. A magyarországi szakszervezetek 1907—1910-ben.