Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 16. szám - Szükséges-e és mily irányban a munkabérszerződésből eredő követelések biztosítása?

508 Munkásüffyi Szemle A nagyobb helyi szerveket tekintve, 54 kerületi pénztárnál magasabb a künnlevőségeknek quótája az országos átlagnál. Ezek között áll: Szabadkai pénztár.... 54% Szolnoki pénztár .... 42% Szegedi » .... 47% Kaposvári » .... 42% Kolozsvári • .... 47% Nagyváradi » .... 35% A kisebb pénztáraknál még szembeszökőbb a künnlevőségek magas quótája. És pedig: Dési pénztárnál . . 98% Szentesi pénztárnál . . . 64% Beregszázi > ... 80% Zalaegerszegi pénztárnál . 61% Máramarosszigeti pénztár- Csíkszeredai » 61% nál 67% A nagyobb pénztárak közül csupán a budapesti (33°/o), győri (16°/o), pozsonyi (19'Vo), soproni (28°/o) és temesvári (28°/o) pénztáraknál volt kisebb a járulékkünnlevőség quótája az országos átlagnál. Ezek között a budapesti pénztár künnlevősége relatíve még kedvezőbb, mert a járulékjövedelemnek egy-egy tagra eső része jóval nagyobb, mint a többi pénztáraknál. Ugyanis a budapesti pénztárnál az 1910. év folyamán a járulékjövedelemből egy-egy tagra esett 29 korona 26 fillér. A győri pénztárnál 22 K 10 f, a soproni pénztárnál 20 K 34 f, a pozsonyi » 22 » 39 > a temesvári » 21 > 24 » Mindenesetre érdemes megfigyelnünk a pénztárak eme jövedelmi forrásának alakulását a tagok számának arányában, ami a munkabéreket világítja meg. Sajnosán konstatáljuk, hogy egyes helyiszerveknél a járulékjövedelmekkel nem emelkednek arányosan a segélyezési kiadások. Az évi jelentést hozzánk még be nem küldött 3 pénztár eredményének kombinatív beszámításával a kerületi pénztárak 1910-ben táppénzekre, gyermekágyi segélyekre és szülésznői díjakra 6,472.182 koronát fordítottak. Legtöbbet fizetett ki a budapesti pénztár, 3,098.178 korona értékben (43"23°/o), ami az országos költség felét képezi; azután a Az összkiadásokhoz Az összkiadásokhoz viszonyított u/o viszonyított o pozsonyi pénztár . . . 40'44 temesvári pénztár . . . 36*64 losonci > ... 38*78 miskolci > ... 36*— váci » ... 38*34 kolozsvári > ... 35*84 sz.-németi pénztár . . . 36*98 győri » ... 35*65 Legkevesebbet a késmárki (14*12°/o), székelyudvarhelyi (12'55%) és végül a dési pénztár (12*04°/o). Orvosi költségekre a kerületi pénztárak 3,411.882 koronát fordítottak, a felinél többet annál az összegnél, amelyet a készpénzbeli segélyek címén felmerült költség gyanánt fentebb kimutattunk. Ha az orvosi költségekhez hozzászámítjuk a gyógyászati ellátás költségeit (2,705.559 K), a kórházi ápolási díjakat (1,457.381 K), valamint a fürdőkre fordított költséget (445.163 K), megállapíthatjuk, hogy a gyógytényezők 8,019.985 koronájába kerültek a kerületi pénztáraknak. E szerint mintegy másfél millió koronával esett több a gyógytényezőkre annál az összegnél, amely a betegek készpénzbeli segélyeire jutott. Az orvosi költség abszolút számokban természetszerűleg a budapesti pénztárnál volt a legnagyobb. Relativ pedig legtöbbet fordítottak az orvosi költségekre: Az összkiadásokhoz Az összkiadásokhoz viszonyított °,o-okban viszonyított 0 u-okban hódmezővásárhelyi pénztár 24"20 bajai pénztár 23*29 szabadkai pénztár — 24'06 gyulai pénztár 2311 iglói pénztár 2378 szolnoki - 23*09 kiskunhalasi pénztár 23'58