Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Munkások táplálkozása

38 Munkásügyi Szemle Erre való tekintettel az érvényre jutott fölfogás szerint az oly baleset, mely az iparüzemi alkalmazottat az üzem helyén alkalmaztatása idejében éri, akkor is üzemi balesetnek minősítendő, ha az alkalmazott történetesen pajkosság­ból, vagy más az üzemi munkában érvényesülni nem hivatott, sőt azt hátráltató oly mozdulatot tesz, mely semmiképen nem tekinthető az üzemi munka alkat­részének. De különben, minthogy a törvény 9. §-a értelmében a törvény értelmében biztosított alkalmazott oly szolgálatban közben ért baleset esetére is biztosított­nak tekintetik, melyet a munkaadó vagy megbízottja rendeletéből .... végez, Cz. K. nem pusztán az üzemi, hanem minden oly baleset következtében beállott munkaképességcsökkenésért jogosan igényelhet baleseti kártalanítást, mely őt munkaadója vagy ennek megbízottja: a főmolnár által részére kiadott házi munka közben érte. A munkaadó vagy megbizottja rendeletéből végzett szolgálat fogalmának körébe ugyanis az ily rendeletből végzett házi vagy bármily egyéb, nem üzemi munka is tartozik. A törvény megalkotásának története is kétségtelenül erre a megoldásra vezet. A törvényjavaslat 9-ik §-a s a törvényjavaslat indokolása ugyanis (Ország­gyűlési Irományok 1906-ik év 186. szám 82. lap) a munkaadó vagy megbizottja rendeletéből végzett házi vagy egyéb szolgálat* közben történt balesetet kifeje­zetten Olybá minősítette, amelyért baleseti kártalanítás jár. A képviselőház pénz­ügyi bizottsága a javaslat eredeti szövegéből azért törülte a »házi vagy egyéb* megjelölést, mert úgy találta, hogy a jelenlegi törvényszövegnek megfelelő szöve­gezésben oly fogalommeghatározás foglaltatik, mely a munkaadó rendeletéből végzett minden szolgálatra ráillik. S ezen előzmények után a törvényhozás mind­két háza a jelzett módon történt változtatással fölszólalás nélkül, tehát nyilván­valóan a célzott és a törvény szövegének tényleg meg is felelő értelemben fogadta el. Ezeknél fogva állapította meg a felső bíróság az Elj. rendelet 111. §-ának figyelemben tartása mellett azt, hogy Cz. K.-nak baleseti kártalanításra támasztott igénye jogos. II. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 1910 november 10-iki 1910. . 41/5. sz. ítélete. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal a felebbezésnek helyt ad, az I. fokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az országos munkásbetegse­gélyző és balesetbiztosítási pénztárt, hogy özv. B. J. igénylőnek baleseti kár­talanításul özvegyi járadék címén pontosan fizessen. Megokolás. Az I. fokú bíróság ítéletében a nyomozás adataiból megálla­píthatólag helyesen előadott tényállás szerint B. ]. a budapesti Lujza-gőzmalom­ban alkalmazott 41 éves munkás, 1907. évi november hó 4-én munka közben, midőn a malom V. emeletén a koptató helyiségben egy síkszita fölött elhelyezett járó-deszkázatra akart feljutni, hogy onnan a fölötte húzódó közlőművet (trans­missió) megolajozza, hirtelen lezuhant. Leesésének szemtanuja nem volt, de a zuhanás hallatára a közelből oda sietett munkások B. J.-t a földön hanyattfekve már holtan találták. A hulla orvosrendőri boncolásakor külsérelmi nyomok rajta találhatók nem voltak. A rendőrorvosok kórisméül közepes fokú általános idült ütőérbelhártya­lobot állapítottak meg. Véleményük szerint ennek a bajnak következményei okozták természetes szívhűdési úton a halált. A kerületi pénztár főorvosa a boncjegyzőkönyv adatai alapján hozzájárult a rendőrorvosok véleményéhez. Az országos pénztár az elhalt özvegyét, ki férje után járó baleseti kártala­nítása iránt igényt emelt, 12.516/908. sz. határozatával az 1907. évi XIX. t.-c 69. §-ára való hivatkozás mellett igényével elutasította. E határozatot az igénylő azon az alapon, hogy elhalt férjét üzemi baleset érte, megfölebbezte. Az első bíróság saját orvosszakértőjének ugyancsak a boncjegyzőkönyvre alapított véleményét, mely szerint B. J. halála természetes úton szívhűdés követ­keztében állt be, magáévá tette és úgy találta, hogy B. ]. esetében üzemi bal­esetre következtetni nem lehet, mert a véletlen megcsúszás és leesés, ha szer­vezete egészséges lett volna, halálát nem okozhatta volna. A leesés, még ha nem előbb, hanem e közben érte volna is a szívhűdés, ennek a bekövetkezésre már

Next

/
Oldalképek
Tartalom