Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Munkások táplálkozása

36 Munkásügyi Szemle Közegészségügyi központi bizottság. Mult év végén tartották meg a bécsi egyetemen az osztrák »Közegészségügyi központi bizottság* alakuló gyűlését. Ez az új szervezet a munkásvédő-, a közegészségügyi-, a nemi betegségek leküzdésére alakult, a füst és por okozta bajok leküzdésére alakult-, a mérnök és építész-, a csecsemővéüő-, a kuruzslás leküzdésére alakult-, a tüdőbetegeket segélyző »v*iribus Unitis«-, a gyermekjáték pártolására alakult, a lakásügy reformálására alakult egyesületeket és az alkoholellenes egyesületek szövetségét egyesíti. A szervezet legelső célja az egyesületeknek a közegészség terén való törekvéseit és elért eredményeit nyilvántartani, hogy ez által az időbeli összeütközésnek elejét vegye és az egyes egyesületek munkájának helyes beosztásával és az erőknek közös célokra való egyesítésével a közegészség ügyét előmozdítsa. Nem kevésbbé fontos célja a bizottságnak a közegészségügyi kérdések beható megvitatása és minden oldalról való megvilágítása, hogy azután az igy kialakult elveknek az illetékes köröknél tekintélyével érvényt szerezzen. MUNKAVISZONY. Az a tény, hogy a munkás szokatlanul veszélyes munkái vállalni vonakodik, nem tekinthető a munka jogosulatlan elhagyásának. A prágai iparhatóság 1909. február 3. hozott {Cr. //. 46/9.) határozata. P. panaszolt fémárúgyáros 1908. augusztus havában A. V. panaszost műhelyében mint munkásnőt alkalmazta és neki, mint az a műhelyben foglalkoztatott női segémunkásnőknél szokás, kézisajtónál jelölt ki munkát. Egy, a villamoserővel hajtott excentrikus sajtónál dolgozó munkást baleset ért, mire a panaszolt A. V. munkásnőt megbízta ezen sajtó körüli munkával. Ezen munkánál 14 napig dolgozott; miután pedig e munkánál hüvelykujját sértette meg, visszarendelték kézi munkájához és a kézisajtóhoz. Három hónap múlva panaszolt férfimunkásának felmondott és fölszólította A. V. munkásnőt, hogy ismét az excentrikus sajtónál dolgozzék. A. V. félt ezen munkától és megkérte munkaadóját, hogy rendeljen ki mást az excentrikus sajtóhoz. Panaszolt ragaszkodott rendelkezéséhez és miután panaszos ezen parancsnak eleget nem tett, a kikötött 14 napi fölmondás betartása nélkül, szolgálatából elbocsátotta. A panaszos munkaadóját a 14 napi fölmondás idejére járó bérének kifizetésére kötelezni kérte és a hatóság ezen panasznak helyt adott. Indokok : Panaszos elbocsáttatott, mert vonakodott, a neki a gépnél kirendelt munkát teljesíteni, (ipari rendt. 82. §.) A föntjelzett törvényes haíározmány értelmében csak akkor forog fönn elbocsátási ok, ha a vonakodás a munka indokolatlan elhagyásának veendő, A jelen esetben a munka indokolatlan elhagyásáról szó sem lehet. Panaszos munkásnő egyszerű és veszélytelen munka teljesítésére fogadtatott fel. Azon kísérlet, hogy őt egy villanyerővel hajtott gépnél foglalkoztathassák, annyiban kudarcot vallott, amennyiben panaszos ezen alkalommal bár csekélyebb balesetet szenvedett és ismét régi, egyszerű munkájához helyeztetett vissza. Ha már most panaszos a baleset folytán a gépkörüli szokatlan és veszélyes munkát ismét teljesíteni nem akarta, mert ezen munkának veszélyes voltát fölismerte, hanem inkább régi, megszokott munkakörében kivánt maradni, miután ilyennemű gép körüli munkára kifejezetten föl sem vétetett, ezen vonakodás nem tekinthető a munka indokolatlan elhagyásának és így panaszolt nem volt följogosítva arra, hogy panaszost azonnal elbocsássa. Ezért kellett a panasznak helyt adni. Az üzemtulajdonos nem köteles a munkaviszony fölbontásának okát a bizonyítványban megjelölni, mint pl. »saját kérelmére elbocsáttatott^ (Ipari rendt. 81. §.) A brünni iparhatóság 1908. november 10-én keltt Cr. 1. 507/3. számú határozata. X. takács kifogásolta a kapott bizonyítványt, mert nem tartalmazta ezen megjegyzést: »Sajátkérelmére bocsáttatott el«. Panaszával, mely szerint ezen mondatot fölvétetni követelte, valamint 42 kor. kártérítés iránti követelésével elutasíítatott.