Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 14. szám - Közegészségügyi törekvések és a nőmozgalom

Munkásügyi Szemle 447 Orvosok állásfoglalása az új német biztosítási törvényhez. A német orvosok leipzigi szövetsége a mult hó 22-iki közgyűlésén foglalkozott az új munkásbiztosítási törvénynyel. A szövetség a törvényt sérelmesnek tartja főleg a biztosítási kötelezettség jövedelemhatárának 2000 márkáról 2500 márkára való felemelése miatt s ezért már előre bejelenti a harcot a pénztárak ellen. A szövetség közgyűlésével kapcsolatosan általános orvosgyülést is tartottak, melyen határozati javaslatot fogadtak el, mely szerint követelik, hogy mindazok után, akiknek a jövedelmük a 2.000 márkát meghaladja, a pénztárak a magánbetegek részére megállapított díjakat fizessék. Megbízták egyúttal a szövetséget, hogy intézkedjék az Összes orvosi szerződések felülvizsgálása iránt, ami az eddigi szerződések felbontását s új harcok kitörését jelenti. A norvég betegsegélyezési törvény. Norvégiában folyó hó 1-én lépett életbe az új betegsegélyezési törvény. A törvény a biztosítási kötelezettség alapján készült. A biztosításra kötelezettek a bejelentés elmulasztása esetén is biztosítva vannak. A biztosításra kötelezettek a bérmunkások s az összes 15-ik életévüket betöltött magán- vagy közszolgálatban levő alkalmazottak városokban 1.400, vidéken 1.200 korona jövedelemig (1 svéd kor — T32 K). Önkéntesen biztosíthatják magukat a biztosításra nem kötelezettek 800 és 1.000 K jövedelemig s akik előbb biztosításra kötelezettek voltak. A biztosítottak orvosi ellátást, gyógyszereket — úgy maguk, mint családjuk — továbbá a tagok gyógyászati segédeszközöket is igényelhetnek. A táppénz az átlagos napibér 60 százalékában van megállapítva s a betegség negyedik napjától fizettetik előleges heti részletekben. Vasárnapra nem jár táppénz. Gyermekágyi segély hat hétre jár mindazoknak, kik a szülés előtt legalább 10 hétig voltak biztosítva. Temetkezési segély a napibér 25-szöröse, de legfeljebb 50 K. Kórházi ápolás esetén családi segély is jár. A járulékokat 6/Ifl részben a tag, V10 részben a munkaadó, V10 részben a község s 2/:o részben az állam fizeti. Az önkéntes tag 7/10 részét fizeti a járuléknak, a többit mint a kötelezett tagnál, az állam és a község. A biztosítást kerületi pénztárak intézik, melyek mellett vállalati és magánegyesületi pénztárak is létesíthetők. A pénztárak vezetőségében az alkalmazottak és munkaadók képviselőin kivül a községnek is van képviselete. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. Közegészségügyi törekvések és a nőmozgalom. Mindenütt, hol a progresszív szociálhygienikus eszmék alkalmas talajra akadtak, azt tapasztalták, hogy a nők nemcsak társadalmilag igen fontos tényezó'i a szociálhygienikus felvilágosítás és meggyó'zés terjesztésének, hanem hogy a szociálhygienikus törekvések tulajdonképen konkrét nagyobb eredményeket csak ott tudtak elérni, hol a nó'k a törvényhozásba, az állam vezetésébe vagy legalább a községek vezetésébe közvetlen befolyással birtak. Norvégia, Finnország, Amerika és Ausztrália egyes államai tesznek erről tanúságot. Teljesen érthetővé válik ez, ha szemünk előtt tartjuk, hogy a szociálhygiene legfőbb kérdései, a gyermek és anyasági védelem, a nemi élet kérdései, az alkoholkérdés stb. nemcsak a nők ideológiájában és pszichológiájában foglalnak el kiváló helyet, hanem anyagi és kulturális érdekeiknek is fontos ütköző pontjai. A nők beleszólási joga az állam irányításába, tehát első sorban a nők aktiv és passzív választójoga a szociálhygiene szempontjából is követelendő és eme követelménynek tett eleget a drezdai hygienikus kiállítás is, midőn a kiállítás keretében f. hó első napjaiban »Hygiene und Frauenstimmrecht« cím alatt értekezletet tartott, melyen a nőmozgalom egyes fontos ágait a szociálhygiene szempontjából tárgyalták. Az első előadó Wetzek Adelheid a gyermekvédelem kérdésével foglalkozott. Statisztikai adatok kapcsán ecsetelte az ezirányú társadalmi, községi és törvényhozási intézkedéseket. Úgy a megváltozott gazdasági viszonyok, mint a népegészség szempontjából mélyebbreható szociális reformokat tart szükségesnek, első sorban intenzivebb csecsemó'védelmet,