Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 12. szám - Egy nagy harc és tanulságai

392 Munkásügyi Szemle munkások száma nem változott az utolsó évben és hogy az iparban alkalmazott nők hadserege is csak igen kevéssel lett kisebb. Az egyes üzemek szerint a munkások száma a következőképen oszlott meg : Kereskedelem 138.186 üzemben 501.392 munkás Ruházati ipar 72.686 » 406.003 > Élelmezési ipar 66.308 > 337.054 • Faipar . 62.780 » 310.184 > Föld- és kőmunka 42.165 » 316.672 » Bőr, szőrme . 20.351 » 138.556 » Szövőipar 17.116 > 664.253 » Állami és hatósági szolgálat . . 12.098 » 103.232 > Szolgák, cselédek 11.687 » 24.484 > A munkaidő ott, ahol az szerződésileg van megállapítva, általában 10 óra. A 9 órai munkanap nagyon sok nyomdában lépett már életbe. Vannak állandó üzemek, amelyekben már a nyolc órai munkanap is megvan, itt 3 szakmányban felváltva dolgoznak a munkások. Túlmunkát az iparfelügyelők 1909-ben 7.289 üzemben engedélyeztek és pedig 18 évnél fiatalabb munkások számára 1,661.002 napon, 18 évnél idősebb nők számára 3,759.305 napon és felnőtt férfimunkások számára 4,506.344 napon. Az éjjeli munkáról szóló tilalom megszegését 1.591 esetben bizonyították reá; a tilalmat megszegőkre a legtöbb esetben a ruházkodási iparhoz tartozók követték el a tilalom megszegését Munkások és munkaadók egyesületei Franciaországban. A >Bulletin de l'Office de Travail* 1910. évi november havi száma hivatalos adatok alapján ismerteti a munkások és munkaadók szakegyesületeit Franciaországban az 1910-dik év elején. Ezen adatok szerint a francia munkáltató- és munkásszervezetek száma 1910 január 1-sején 14.842 volt 2,196.940 taggal; a szervezetek között 4.948 olyan volt, amelyeknek 813.038 mezőgazdasági munkás és birtokos volt a tagja — a >mezőgazdasági« szindikátusok t. i. többnyire >syndicats mixtes*. A vállalkozók szervezetei nagyon fejlettek. Az iparban és a kereskedelemben 4.450 syndicats patronaux (munkaadó-egyesület) 368.547 taggal állott 5.260 munkásszakegyesületnek 977.350 tagjával szemben. Az egyes gazdasági ágakban a szervezetekről a következő táblázat nyújt áttekintést: 1909. év végén . . , vállalkozó«8zervezetek munkás-szervezetek Iparcsoportok taglétszáma taglétszáma összesen a szervezettek ÖS6zesen a szervezettek mezőgazdasági iparágak . 47.016 1*35 55.143 1*89 bányászat 262 67*35 67.867 37'48 kő és föld-ipar 282 3 30 14.598 2425 élelmezési ipar 144.962 28*33 49.847 8 16 vegyi ipar 4.972 82 62 39.604 34*80 papiripar 7.957 8r66 26.305 2059 bőripar 3.815 787 25.937 17*30 textilipar 5*883 7*43 78.684 13*13 ruházati ipar 8.466 4*77 26.585 6*04 faipar 5.092 6*38 37739 1597 fémipar 17.717 1783 91*729 1633 fazekas- stb. ipar .... 2.250 16 01 19.984 13*31 épitőipar . . .... 23.666 15 54 102.250 19 18 szállítás és kereskedelem . 46.755 32 67 298.711 26*79 házi teendők 10.209 30*58 16.145 1*58 szabadfoglalkozások . . . 43 293 3735 26 222 16*09 Együtt . . 368.547 977.350 Az 1884. évi márczius hó 31-diki törvény értelmében az egyesületek nagyobb szövetségekben (unions) tömörülhettek. így aztán 3.242 munkaadó-egyesület 327.698 taggal, 142 munkaadó szövetséget és 3.710 munkásszakegylet 832.945 taggal 188 unions ouvriérest alkot, amelyek többségének székhelye Párisban van. A legnagyobb unió tudvalevőleg a Conféderation Générale du Travail, kerek számban 100.000 taggal.