Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 12. szám - A teljes munkahozadékhoz való jog
Munkásügyi Szemle 379 kötelezettség alá nem esik. Ehhez képest az országos pénztár határozatát, melylyel ilyen üzemet besorozott, az állami hivatal megsemmisítette. A 14. számú elvi döntvény kapcsán, az állami munkásbiztosítási hivatal 11.600/909. szám alatt rendeletet adott ki az elvi döntvény meghozatala után, melyben az ideiglenes járadékok elleni felebbezések tekintetében részletes útmutatásokat ad. Ezen rendelet ellen az országos pénztár 35.795/910. II. szám alatt előterjesztéssel élt. Az állami hivatal most kiadott 15.482/910. számú leiratával intézte el az előterjesztést. A leirat természetszerűleg a 14. számú elvi döntvény alapján áll, azonban a 11.6000/909. számú rendelethez, mely különben tényleg nem mindenben fedi a 14. számú elvi döntvényt, nem ragaszkodik mereven, amennyiben a leirat szövege szerint »a mindinkább állandósuló birói joggyakorlat, valamint az egyes konkrét esetek kapcsán kiadott hivatali útbaigazítások és kitanítások fontos figyelembevételével az országos pénztár feladata, hogy a baleseti kártalanítási eljárásra és kiterjedő ügyviteli és ügykezelési szabályzata minél előbb elkészüljön. Ezenkívül rámutat a hivatal arra is, hogy a 11.600/909. számú rendelet nagyjában a pénztár alapszabályainak (17. §.) kifejtését tartalmazza. Megfontolandó lehet tehát, vájjon a hangoztatott nehézségek elhárítása céljából, valamint a most már fejlettebb bírói gyakorlatra való tekintettel nem igényelnek-e az alapszabályok egyben-másban módosítást vagy kiegészítést.* Kívánatos is, hogy a 11.600/909. számú nem mindenben megfelelő rendeletet mielőbb határozott és világos alapszabályi és ügyviteli szabályzati intézkedés váltsa fel. Detegsegélyző pénztárak kongresszusa. A németországi Ortskrankenkassen szövetsége július hó 9—12-ig tartja XVIII. nagygyűlését Drezdában. A gyűlés napirendjére az ügyvezető pénztár jelentésén kivül a következő tárgyak vannak kitűzve. A pénztárak és az új munkásbiztosítási törvény; javaslat mintaalapszabályok sürgős elkészítése iránt; javaslat a szövetség alapszabályainak módosítása iránt; javaslat egy hivatalos lap alapítása és a szövetségi pénztárak részére jogi tanácsadó iroda létesítése tárgyában; a bérhivatal (Tarifamt) jelentése és határozat az árszabályközösség fentartása tekintetében és határozat egyenlő statisztika készítése iránt. A német munkásbiztosítási törvény életbeléptetése. A szövetségtanács a birodalmi gyűlésben való elfogadása után azonnal hozzájárult az új munkásbiztosítási törvényhez az életbeléptetés iránt azonban külön császári rendelet fog intézkedni. Az özvegyek és árvák segélyezését illetőleg ugyan meg van állapítva magában a törvényben az életbeléptetési idő — 1912. január 1. — a törvény egyéb rendelkezéseit azonban ezen időre nem lehet életbeléptetni. Nagy munkát igényel ugyanis a pénztárak átszervezése, illetve a megszűnő pénztárak feloszlatása s az általános Ortskrankenkassek megalakítása, továbbá a törvényben meghatározott új biztosítási hivatalok szervezése. A szövetségtanácsnak a rendeleti úton kell intézkedni azoknak az új elemeknek a biztosításba való bevonása iránt, kikre a törvény a biztosítási kötelezettséget kiterjeszti. Ilyenek a háziiparosok és otthoni munkások, akiknek a biztosításba való bevonása különösen sok körültekintést igényel. Mindezek a munkák a jövő év közepe előtt aligha készülnek el, a törvény teljes életbeléptetése tehát csak ezen időpontra várható. A birodalmi belügyi hivatalban most kezdődtek meg — különben — a tanácskozások a szövetséges kormányok referenseivel az újonnan létesítendő biztosítási hivatalok szervezése, a pénztári kerületek megállapítása s egyéb a törvény életbeléptetésével összefüggő kérdések (választási eljárás, átlagos napibérek megállapítása stb.) tárgyában. A svájci munkásbiztosító törvény. A munkások betegség és baleset elleni biztosítására vonatkozó törvényt a kamara (Nationalrat) f. hó 13-án 136 szóval 2 ellen, a felsőház (Stauderat) pedig egyhangúlag elfogadta. A francia munkások az aggkori biztosítás ellen. A francia munkások egy része, a szindikálisták igen erős ellentállást fejtenek ki az aggkori biztosítási törvény életbeléptetése ellen. A törvénynek tudvalevőleg f. évi július 3-án kellene életbe lépni. Munkások azonban megtagadják az életbeléptetéshez szükséges adatok szolgáltatását s így rendkívüli módon megnehezítik az életbeléptetést. Főleg a járulékok tőkésítése az, ami ellen kifogást emelnek, mert attól tartanak, hogy az összegyűlt tőkéket az állam katonai és bürokratikus célokra fogja fordítani. Kifogásolják általában a járulék-fizetést is s követelik, hogy örökségi adók útján fedezze az állam a munkások aggkori ellátásának kiadásait,