Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 11. szám - A gyermekmunka statisztikájának a kérdése

Munkásügyi Szemle 319 sítsák, miszerint a hatóságuk területén levő, vagy ezután felállítandó telepekről, vagy azoknak megszűnéséről az illetékes kerületi iparíelügyelőket haladéktalanul értesítsék. A német kormány álláspontja az ólomfesték kérdésben. A német Reichstag kérvényi bizottsága a keresztény festők és rokonszakmák szervezetének egy kérvényét tárgyalta, amely a mérges festékek ellen a következő intézke­dések behozatalát kéri: 1. Munkásosztályból való ellenőrök alkalmazását, a munkás­védelmi intézményeknek eredményesebbé tétele céljából. 2. Az ólombetegségek bejelentésének kötelezővé tételét. 3. Mindenféle ólom- és másfajta mérges fes­tékeknek épületek belsejének kifestésáre való felhasználásának eltiltását. 4. Mérges anyagokat tartalmazó edényeknél kötelezővé tétessék ezen körülmény de­klarációja. 5. Egy bizottság kiküldését, az ólomfestékeket helyettesítő anyagok megállapítási ügyében. A 2—4. alattiak megfelelnek azoknak a követeléseknek, amelyeket a törvényes munkásvédelem nemzetközi egyesülete évek óta sürget és amelyeket ennek következtében a társadalmi reform céljára alakult egyesület a belügyi államtitkárhoz már több izben eljuttattott. A bizottság február 22-én kelt jelentése szerint a kormány képviseletében dr. Leymann titkos tanácsos a kérdés kapcsán figyelemreméltó kijelentéseket tett: A Bundesrat 1905. évi január 27-én kelt rendeletének következtében a festőiparban az ólombetegség csökkent; a rendelet gyökeres megváltoztatására vagy visszavonására tehát ok nem forog fenn. A kérvény többi pontjára a következőket jegyezte meg: Az ólombetegség bejelentési kötelezettségének általános bevezetését újabban megfontolás tárgyává tették és hogy több városi és községi hatóság máris megtiltotta ólomfestékeknek a helyiségek belsejének kifestésére való felhasználását. Az előbbi intézkedés a würtembergi és badeni vasúti igazgatóságok, Berlin és Charlottenburg város épí­tési bizottsága és a belügyminisztérium részéről már megtörtént. Ezt a tilaimat kilátásba helyezték a hadügyminiszter és a birodalmi postaügyi minisztérium és a tengerészetügyi minisztérium államtitkárai. A tengerészefnél újabban hajók festésénél kizárólag ólommentes festé­keket használnak, a hajók gépeinek építésénél pedig csak igen kis körben talál az ólomfesték alkalmazást. Az ólomfestékeknek más festékekkel való pótlására állandóan folynak a kísérletek, de végleges eredmények ma még nincsenek. Az ólomfestékek használatának a festőiparban való teljes eltiltása egyelőre nehezen volna keresztülvihető. A bizottság ennek következtében indítványozta : határozza el a birodalmi gyűlés, hogy a kérvényt első (munkásosztályból való ellenőrök kiképzése és alkal­mazása) és a második (ólombetegségek bejelentésének kötelezővé tétele) ponlját megfontolás végett, 3—5. pontjait pedig (ólom- és méregfartalmú festékek elő­állítása, eladása és felhasználása) mint anyagot az anyaggyűjtemény kiegészítése céljából kiadja az államtitkárnak. A német vevőközönség szövetsége márczius végén tartotta évi köz­gyűlését Berlinben. A szövetségnek 34 egyesület a tagja. A taglétszámuk össze­sen 225.000 — a létszám tekintélyes emelkedést mutat. A szövetség feladata, hogy a vevőközönséget nevelje. Tudja meg a közönség, hogy ő az alkalmazot­tak, a kereskedősegédek legkegyetlenebb zsarnoka. A szövetség tagjai 8 óra után üzletbe nem mennek, agitálnak a 8 órai záróráért, agitálnak, hogy a kará­csonyi ünnep előtti vásárlást ossza be a közönség úgy, hogy ezeken a napokon torlódás ne legyen, halálra ne fárasztassanak az alkalmazottak az idénymunka idején. A szövetség oly cégeknek, melyek alkalmazottai különösen tisztességes munkaföltételek mellett dolgoznak, védjegyeket ad, melyek az árút ajánlják i közönségnek. Érdekes, hogy a tisztességes kereskedelem, igen nagy cégek már maguk is keresik a szövetség támogatását a bazár és íombolaszédelgés és más visszaélés ellen. Elkelne nálunk is ilyen szövetség. A 10 órás munkanap a francia ipari üzemekben. Már az 1904. év óta van Franciaországban érvényben az a törvény, mely elrendeli, hogy mindazon üzemekben, melyekben a felnőtt férfi munkásokon kívül nők és gyermekek is foglalkoztatnak, a napi munkaidő az összes munkásokra, tehát a felnőtt férfiakra vonatkozólag is, nem lehet több napi 10 óránál. Most törvényjavaslatot terjesztett a kormány a képviselőház elé, mely a 10 órás maximális munkanap általános érvényesítését tervezi. A maximális munkanap 10 óra volna minden gyárban, kohóban, munkahelyen, bányában, kőbányában, hajóépítőtelepen, ha a munkaidő egyébként nincs törvényesen megállapítva, az összes szállítási üzemekben, akár magán-, akár köztulajdont képezzenek azok, akár egyházi, akár magánvállalko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom